A 15 legfontosabb CSOK változás

A Magyar Közlöny tegnapi számában jelent meg az eddigi CSOK-szabályokat módosító/kiegészítő/értelmező két új, "Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról", illetve a "A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről" szóló kormányrendelet, amely a mai nappal hatályba is lépett.

 

Mielőtt a legfontosabb változásokat górcső alá vennénk, érdemes kiemelni, hogy - ahogy azt egyébként korábban is kommunikálta a kormány - a korábban benyújtott CSOK-igénylések esetén:

 

-ha még nem bírálták el, akkor az új rendelet szabályait - legalábbis, ha az az igénylőre kedvezőbb - kell alkalmazni

-ha már elbírálták, akkor a 2016. február 10. napján hatályos, vagyis a régi rendelkezéseket kell alkalmazni

 

Még mindig nem egyértelmű a szabályozás

 

Fontos változás mind az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó, valamint a használt lakások vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló új rendeletekben, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik.

Ez azonban többféleképpen is értelmezhető, így a rendeletek továbbra sem egyértelműek. Az egyedülálló szülők ugyanis nem szerepelnek a rendeletnek azon részén, ahol a kedvezményre jogosult személyeket sorolják fel. Ez alapján ugyanis (ha a jogi szabályokat szigorúan vesszük) egyedülálló szülők nem igényelhetik a kedvezményt.

 

Mivel máshol viszont az egyedülálló szülőkre is vonatkozó tételek szerepelnek a rendeletben, ezért valószínűleg az lehetett a kormányzati szándék, hogy ők is felvehessék a CSOK-ot. Ez persze mindenképp kérdéseket vet fel, különösen, hogy bő egy héttel az eredetileg megjelölt határidő után sikerült csak kijönni az új szabályozással. De nézzük, mi változott még.

 

 

Változások az új lakások építéséhez, vásárlásához igényelhető CSOK-nál:

 

1. Az egyik legfontosabb változás az új lakásoknál, hogy a 10 milliós támogatás mellé felvehető 10 millió forintos, 3 százalékos kamatozású hitelt eddig legfeljebb 30 millió forint értékű ingatlan vásárlására vagy építésére vehettük fel, ezt a korlátot viszont most eltörölték!

 

2. Az új rendelet a következők szerint tisztázza az új lakás fogalmát is:

-Meghatározza a szükséges szobákat (lakószoba, konyha, fürdőszoba és WC)

-Villamosenergia ellátást ír elő

-Egyedi fűtésnek kell lennie a lakásban

-Közműves szennyvízelvezetésnek vagy szennyvíztisztító készüléknek vagy derítőnek kell lennie az ingatlanon

-Vezetékes ivóvízszolgáltatásnak kell lennie, ami kiváltható ivóvíz minőségű kút telepítésével

 

3. A tetőtér beépítése is pontosításra került, mostantól legalább két új, önálló albetétnek kell létrejönnie, és saját megközelítésűnek kell lennie az ingatlannak. Ez jelentheti lépcsőházon keresztüli bejárást, vagy önálló, külső bejáratot is.

 

4. A rendelet figyelemmel van a jelenlegi szétzilált családokra is, így a közös gyerekek és a nem közös gyerekek esetén is megállapítja az igénybe vehető kedvezmény összegét. Ha a házaspár egyik fele nagyobb kedvezményre jogosult, akkor ezt az összeget kaphatják meg támogatásként. Élettársaknál viszont a közös gyermekeket csak az egyik félnél lehet beszámítani a kedvezménybe és amelyiküknél magasabb támogatás jár, azt az összeget kaphatják meg.

 

5. Ha korábban igényeltünk lakástámogatást, akkor ezt minden esetben le kell vonni a most igényelt összegből. Jó hír, hogy a korábbi kedvezményeket igénybe vevők a bentlakási követelményt az újonnan vett lakásban is teljesíthetik. Ez azt jelenti, hogy aki felvette a szocpolt, az is új lakásba költözhet a CSOK-kal. Aki a korábbi gyerekvállalást nem teljesítette még, az vsizont a teljesítésig nem kaphat CSOK-ot. 

 

6. Az új lakásban csak az igénylők szerezhetnek tulajdont! Eddig az érintett ingatlanban csupán legalább 50 százalékos tulajdonosnak kellett lenniük. 

 

7. Minimum lakásméretet (házméretet) is meghatároz a rendelet egy és két gyerek esetén is, eddig csak a három gyerekes támogatásnál volt ilyen megkötés:

Egy gyerek esetén legalább 40 négyzetméteresnek (70 m2)

Két gyerek esetén legalább 50 négyzetméteresnek (80 m2)

Három gyerek esetén legalább 60 négyzetméteresnek (90 m2) kell lennie az ingatlannak.

A méret meghatározásánál azokat a gyerekeket is figyelembe kell venni, akik után korábban már igényeltek lakáscélú támogatást.

 

8. A vissza nem térítendő támogatás miatt az állam 10 évre jelzálogjogot jegyez be az új lakáson, erre az időszakra előírják, hogy érvényes lakásbiztosításnak kell lennie az ingatlanon. Az eddigi szabályozásban nem volt a biztosításra vonatkozó konkrétum. Ennek részleteit most a támogatási szerződés írja le. 

 

9. Házépítésnél eddig is helyszíni szemle után történt meg a folyósítás, mostantól lakásvásárlásnál is szükség lesz a bank helyszíni szemléjére. Ezért a pénzintézet akár díjat is felszámolhat.

 

10. A 10 milliós támogatás eddig nem volt elérhető felsőoktatási intézményben tanulóknak, azonban mostantól már hallgatók is kérhetik a kiemelt támogatást. A közfoglalkoztatottak továbbra sem vehetnek fel új lakás után CSOK-ot.

 

11. Egyértelmű lett a 10 milliós támogatásnál, hogy mennyi idő van a gyerekvállalásra. Akár egy, két vagy három gyermek megszületését vállaljuk, minden esetben 10 évünk lesz erre.

 

12. Ha örökbe fogadunk, akkor a vállalt gyerekekre vonatkozó határidő két évvel kitolódik. Ha kifutnánk a gyerekvállalásra előírt határidőből, de közben mégis sikerül teherbe esni, akkor a határidő a gyerek megszületéséig kitolódik. 

 

13. Ha bontott alapanyagokból építkezünk, akkor a számlakötelezettség 20 százalékkal csökken, vagyis a költségek 56 százalékáról kell számlát felmutatnunk. 

 

14. Eddig a CSOK-kal vett lakást szinte azonnal eladhattuk, majd másik új lakásba, vagy akár használt ingatlanba is költözhettünk. Ezt mostantól csupán öt év elteltével tehetjük meg, a támogatás összegének letétbe helyezése mellett. 

 

15. Mostantól lehetőségünk van külterületen vagy zárttelken is építkezni.

További változások a használt lakások vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK-nál:

1. A fentiek mellett talán az egyik legfontosabb változás a a használt lakások vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK-nál, hogy a korábban régiók szerint meghatározott maximális vételárhatárokat országos szinten egységesítették, így most minden esetben az eddigi legmagasabb (Budapesten 35 millió volt az értékhatár) értékhatár került megállapításra. Tehát a használt lakás vásárlása érdekében igénybe vett támogatás esetén a lakás vételára, országos szinten egségesen nem haladhatja meg a 35 millió forintot. Fontos kitétel továbba, hogy a lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

 

Bár nem jelentős, mégis fontos változás, hogy gyerekszámtól függően már csak a minimum alapterületet határozzák meg, amely szerint a lakás hasznos alapterületének el kell érnie:

 

-egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,

-két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,

-három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,

-négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert

 

Sokan fejezték ki aggodalmukat a gyermekek röghöz kötése miatt is, az új szabályozásban azonban ez is pontosításra került. E szerint a gyermeknek - akire igényelték a támogatást - továbbra is 10 évig kell a lakásban életvitelszerűen laknia, de legalább a nagykorúvá válásáig. Tehát 18 évesen a gyerek simán dönthet úgy, hogy szedi a sátorfáját. Részletszabályt azonban nem találtunk arra vonatkozóan, hogy mi a helyzet azoknál a felsőoktatásban tanuló 25 évnél fiatalabb, de már nagykorú gyermekeknél, akiknél igénybe vették a támogatást.

 

Forrás: penzcentrum.hu

További cikkeink a témában itt olvashatók.