Megszólaltak a bankvezérek: le kell zárni a végtörlesztést

A gazdaságpolitika kiszámíthatóságának megteremtését és a végtörlesztés lezárását sürgős feladatnak nevezték az MNB mai konferenciáján a hazai bankok vezetői. Szó esett a bankadó eltörléséről és egy új Bécsi Egyezmény kívánatosságáról, a pénzügyi közvetítés törvényi ösztönzőkkel való mélyítéséről és a garanciarendszer fejlesztéséről, továbbá egy "értelmes" IMF-megállapodás megkötéséről is.

A hazai fiskális válságkezelés még sérülékenyebbé tette a magyarországi devizahitel-állományt - vélte Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. A külföld is szorító hatást gyakorol a magyar bankszektorra, erre csak rátett egy jókora lapáttal az eszközoldali alkalmazkodást kiváltó bankadó, illetve a végtörlesztés - mondta. 15 milliárd eurónyi külső refinanszírozásra szorul a magyar bankszektor, eközben folyamatos a tőkepótlási igény, de nem lehet profitabilitás biztosítani az anyabankok számára. E tényezők hatására nem elképzelhető, hogy a közeljövőben hihetetlen aktivitás indulna a magyar bankrendszerben - fejtette ki Erdei. Ha azt akarjuk, hogy 100%-ra csökkenjen a hitel/betét mutató, az eszközoldali alkalmazkodás miatt 10%-os GDP-csökkenés következne be Magyarországon - tette hozzá. A bankvezér szerint elsőrangú kérdés, hogy értelmes egyezség szülessen az IMF és Magyarország között. Szerinte nem kérdés, hogy azonnal ki kell vezetni a bankadót, de legalábbis európai mértékre kell hozni.

Ha a devizahitelezés és a vállalati hitelezés nem olyan formában valósult volna meg, ahogy megvalósult, a gazdaság tranzakciós költségei a bankok révén nem csökkentek volna úgy, ahogy történt - fejtette ki Harmati László, az FHB üzleti vezérigazgatója. Mint mondta, ellenzi az univerzális modellt a jelzáloglevél-kibocsátásban, látva a külföldi példák hátrányait és kockázatait. A frankhitelek árazására vonatkozóan azt mondta: Magyarországon azért magasabb a felár, mint Lengyelországban, mert ugyanez a különbség az országkockázatokban is mutatkozik. Harmati szerint egy pénzügyi közvetítésre vonatkozó egyezséget is jó lenne kötni a kormánnyal. Például hogy írják elő a jövedelmek kötelező bankszámlára utalását, de ide sorolta az állami garanciarendszer fejlesztését és a fedezetérvényesítés költségeinek csökkentését is.

A pénzügyi szektor naponta kétmilliárd forint veszteséget könyvel el a végtörlesztés miatt, és még hátra van három hónap, ezt nehéz elmagyarázni a tulajdonosoknak - hívta fel a figyelmet Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója. Emlékeztetett: a Bécsi Kezdeményezés hatására a külföldi anyabankok fenntartották magyarországi kitettségüket 2009-ben és 2010-ben, nagy kérdés, a végtörlesztés után is így lesz-e ez. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a devizahitelek állományára végső megoldást találjanak, és a bankok tulajdonosai biztosak legyenek afelől, mennyibe fog ez még kerülni nekik.

Fatér Gyula, a Budapest Bank igazgatóságának tagja szerint tartós probléma, hogy a lakossági megtakarítások nagysága nem képes finanszírozni a GDP-növekedés kívánatos szintjét. Nem kérdés, hogy a hitel-betét aránynak (mely Magyarországon közel 130%) szignifikánsan csökkennie kell. Idővel eljutunk oda, hogy csak forint alapú jelzáloghitel lesz Magyarországon, egyre fontosabb lesz ezért a hosszú távú forintforrások bevonása, nagy kérdés, ezt hogy kezeli majd a bankszektor - mondta Fatér. A stabilitáshoz szerinte nem csak belföldön, az európai színtéren is kiszámíthatóság kell.

Király Júlia, az MNB alelnöke szerint a meglévő állományi problémák nem oldódnak meg egyik napról a másikra, sem a devizahitelesek problémájára, sem a magas hitel/betét arányra nincs azonnal ható, egyszeri megoldás. Stabil, kiszámítható, versenyző bankrendszer van a fejünkben, ehhez azonban kiszámítható gazdaságpolitikai környezet kell - hangsúlyozta.

Forrás: Portfolio.hu