Energiatakarékos-e az új CSOK?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) viszont úgy véli, hogy nem kell figyelembe venni az épület energiahatékonysági szintjét a támogatás összegének megállapításakor.

Spórolásból pazarlás

 

A véleménykülönbség az­óta áll fenn, hogy megjelent a csok-rendelet február első felében, a Knauf Insulation energiapazarló házak építése miatt aggódó, múlt heti közleménye azonban friss cikkhullámot keltett a témában. A szigetelőcég az NGM álláspontját osztva továbbra is aggódik a közeljövőben csok-kal épülő házak miatt, közleményük szerint a ma is rendkívül korszerűtlen ingatlanállomány tovább romlik majd, mivel az alacsonyabb kivitelezési költségek sokakat arra ösztönözhetnek, hogy ne vegyék figyelembe az energiahatékonyságot. Megfelelő hőszigeteléssel pedig akár a fűtési költség fele is megspórolható, ami a hiteltörlesztésben is nagy segítséget jelenthet.

Nem tiszta, mi a szabály

 

A zavart egy rendelet értelmezése okozza. A  7/2006-os TNM rendelet hatodik paragrafusának 2/d szakasza szerint „új épület létesítése során, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, az épületnek meg kell felelnie a költségoptimalizált követelményszintnek. Ez a gyakorlatban a 2018-as energiahatékonysági előírásokat jelenti, azaz közel nulla energiafelhasználás felé való közelítést.

A MEHI arra hívja fel a figyelmet, hogy értelmezésükben a lakáscélú állami támogatással épített otthonokra is vonatkoznak a szigorú követelmények, mivel ezeket mind az energetikai típusú, mind bármilyen központi költségvetési forrásból érkező támogatások esetében alkalmazni kell.

 

 

Érvelésük szerint a rendelet a „központi költségvetésből származó támogatás” előtt szereplő határozott névelővel egyértelművé teszi, hogy itt nem az energetikai támogatás háromféle forrásáról – hazai, uniós vagy központi költségvetési – rendelkeztek, hanem a kétféle forrású energetikai támogatás mellé helyezték az összes központi költségvetési finanszírozást.

Ám az NGM szerint csak az energetikai célú forrásfelhasználás esetében létezik a kötelezettség. Ezt az NRGReport megkeresésére megerősítették, a portál cikkének NGM-álláspontot ismertető része szerint a rendeletben meghatározott költségoptimalizált követelményszint szerinti feltételek energiamegtakarítási célú pályázatokra, támogatásokra irányadók, korábban sem vonatkoztak és jelenleg sem vonatkoznak az Otthonteremtési Program támogatásaira.

Nem éri meg

 

– A szigorított szabályok 2018 elején életbe lépnek, nem racionális olyan házat építeni, amely két év múlva elavultnak számít majd. A mostani A kategóriás házak abban a rendszerben legfeljebb C vagy D besorolást kapnának – tudtuk meg a MEHI részéről Szalai Gabriellától, aki azt is elmondta: nem tartják reálisnak, hogy ilyen, többet fogyasztó otthonok építését támogassák államilag.

 

A MEHI szerint a költség­optimalizált szint és az energetikai megoldások tudják fenntartható módon biztosítani az alacsony rezsit, ráadásul az energiahatékony épületekbe fektetett pénz gyorsan, mintegy öt év alatt megtérül. Ez rövid idő ahhoz képest is, hogy egy házat legalább ötven évre építünk.

 

Szalai Gabriella figyelmeztetett: ha egy ház használatbavételi engedélyt 2018-ban kap, akkor a költség­optimalizált követelményrendszernek kell megfelelnie, függetlenül attól, hogy mikor kezdődött meg az építése.

Komfortfokozat

 

Lakhatással kapcsolatos további friss részlet, hogy a rendelet nem köti ki, hogy komfortos vagy összkomfortos otthonra kapjunk támogatást, ezek a szavak nem szerepelnek benne.

 

Elvárás egy lakószoba legalább 12 négyzetméteren, egy főzőhelyiség, egy fürdőhelyiség és egy WC.

 

Közműves villamos­energia-szolgáltatás szükséges, de szennyvíz­elvezetés vagy ivóvíz nem.

Kúttal kell megoldani az ivóvízellátást, és megoldást kell találni a szennyvíztisztításra vagy -tárolásra is.

 

Forrás: metropol.hu

 

További cikkeink a témában itt olvashatók.