Építőipar 2012: A felújítások éve lesz az idei

„Már 2009-ben is felhívtuk a figyelmet arra a várható trendre, hogy új lakások vásárlása helyett az emberek egyre inkább meglévő ingatlanjaikat újítják fel, korszerűsítik majd. A január elsején életbe lépett új kötelezettséggel mind az eladó fél, mind a vevők jól járnak. Kevesen tudják, hogy egy átlagos, 1970-ben épült családi ház energiaigénye évente 250 kWh/m², ami olyan, mintha az autónk 20 liter üzemanyagot fogyasztana 100 km-en, pedig ez viszonylag kis beruházással gyorsan a felére, harmadára csökkenthető” – hangsúlyozza Tibor Dávid, az idén 15 éves Masterplast Group vezérigazgatója.

Homlokzati hőszigetelés a régióban: osztrákok az élen, Magyarország a második helyen  
Magyarországon egyre tudatosabbak az ingatlantulajdonosok: a Masterplast adatai szerint az alkalmazott homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága már 2010-ben is elérte a 6,4 centiméteres értéket, ami megfelelt a régiós átlagnak. A kelet-közép-európai régió egyik vezető hőszigetelőanyag-gyártó- és forgalmazó vállalatának felmérése szerint ez még elmaradt az osztrákok 14 centiméteres átlagától, amely a legvastagabb a régióban, de már 2010-ben is meghaladta a horvát és szlovák 5,3-6,3 cm-es szintet.

Homlokzati hőszigetelések vastagsága (cm)

Ország    2010    2011
Ausztria    14,00     14,5
Magyarország     6,4     7,0
Szlovákia     6,3     6,8
Szerbia    6,5    6,7
Románia    6,5     6,7
Horvátország    5,3    5,6

Forrás:Masterplast

A vállalat felmérése szerint tavaly is folytatódott ez tendencia, 2011-ben átlagosan 9 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága hazánkban, amely 0,6 cm-es növekedést jelent. A 7,0 cm-es átlaggal így Magyarország második helyen áll Ausztria után, ahol 2011-ben már 14,5 cm-re nőtt a homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága.
 

 
Mintha az autónk 1,5-3 litert fogyasztana 100 km-en…

Megfelelő vastagságú hőszigeteléssel akár az ingatlan energiaköltségének 25-33 százaléka is megtakarítható, így viszonylag gyors megtérülésről beszélhetünk. Egy, a mai szabályozás szerint épített épület éves fogyasztása 96-100 kWh/m², ami megfelel egy autó 6-8 l/100 km-es fogyasztásának. Ugyanakkor egy alacsony energiafogyasztású épület igénye egy év alatt 55 kWh/m², ami már alig 3 litert jelent, míg egy passzívház alig 15 kWh/m²-t fogyaszt, ami annyi, mintha autónkba 1,5 liter üzemanyagot tankolnánk 100 kilométerenként. A felújítás eredményeként nő az épület komfortfokozata, jelentősen csökken a rezsiköltség, a korszerűsítés miatt pedig egyértelműen növekszik az ingatlan értéke is.

Korszerű szigetelés = Leggyorsabb megtérülés

A leggyakoribb energiamegtakarítást eredményező felújítások a fűtés és a melegvíz ellátás korszerűsítése, a nyílászárócsere, és az utólagos hőszigetelés. Mindközül ez utóbbi eredményezi a legkisebb befektetés mellett a leggyorsabb megtérülést, hiszen egy családi ház falazatán kb. 40% hőveszteség mérhető, míg födémén és nyílászáróin keresztül a meleg közel 20-20%-a távozhat a lakásból. A vastagabb hőszigetelés beépítése ugyanakkor nem jelenti a beruházás költségének nagymértékű növekedését: egy 8 cm vastag polisztirol szigetelés helyett 12 cm-es szigetelőanyag beépítésével a munkadíj és a szigeteléshez szükséges egyéb költségek nem változnak, így csupán az anyagvastagságból jelentkező különbözetet kell a beruházónak megfizetnie, ami a költségeknek csupán 10%-át jelenti, miközben a szigetelés vastagsága 50%-kal nő.   

Lakáspiaci előrejelzés – 2014-től újra a 2008-as szinten

Az európai ingatlanpiacon is a felújítási és karbantartási munkák relatív stabilitása fékezi a 2008 óta erőteljesen visszaeső újépítésű-lakáspiac további zuhanását. A szegmensben a fizetőképes kereslet csökkenése és a kínálat lassú alkalmazkodása miatt már így is nagyszámú üres állomány képződött. Ezzel szemben az épületfelújítási és karbantartási piac kumulált csökkenése csak 10% volt a válság idején, és 2014-től várhatóan visszatér a 2008-2009-es rekord szintre – derült ki a BUILDECON 2011.november 9-i párizsi konferenciáján.

Forrás: Masterplast