Megdöbbentő fejlesztésekről suttognak

Amellett, hogy a Demján Csoport stratégia megállapodásról szóló együttműködést írt alá nagyszabású logisztika, reptérfejlesztés, légiközlekedés, ingatlanfejlesztés, hotel- és bevásárlóközpont-fejlesztés, közlekedési infrastruktúrafejlesztés vertikumában, Ven Csia-pao kínai miniszterelnök hétvégi magyarországi látogatása további érdekességeket is hozott az ingatlanpiac számára.

Többek között Orbán Viktor nyilatkozta a kínai miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után, hogy "Kína nálunk kívánja létrehozni logisztikai közlekedési platformját a közép-európai régión belül". Azt, hogy ez konkrétan mit is jelent, hogy hol lenne a központ, és hogy hol épülne ki az ehhez szükséges infrastruktúra, az még kérdéses, de a témában egyre sűrűbben érkező hírek joggal érzékeltetik a projekt egyre valószínűbb megvalósulását. A legutóbb szárnyra kapott hírek szerint Szombathely mellé épülhetne meg Kína közép-európai cargo-bázisa.

A cargo-bázis, és a régiós logisztika bázis tervei mellett, a vasúti hálózatunkkal és a budapesti pályaudvarokkal kapcsolatos fejtegetések, fejlesztési lehetőségek is előkerültek. A Népszabadságban olvasható információk szerint, "Az általános céloknál már konkrétabb elképzelések is megfogalmazódtak. Ezek sorában az egyik a MÁV budapesti fejpályaudvarait leváltó központi vasúti terminál megépítése. A végleges tervek még hiányoznak, így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ha a terv komoly, a fővárosban hol kaphatna helyet a föld alatt működő hatalmas pályaudvar. Az viszont valószínű, hogy átadása után a Keleti, a Nyugati és a Déli pályaudvar is bezárna. A vonatforgalom megszűnése után épületeik új funkciót kapnának. Hogy pontosan mit, a kormányzat és a MÁV ingatlanfejlesztői pályázatokon döntené el."

A jelen gazdasági, társadalmi helyzetben akár utópisztikusnak is nevezhető elképzelés olyan mértékű szerkezeti átalakítást kívánna meg a város részéről, ami talán nem csak egy nagymértékű újjászervezést, a város jelenleg működő szinte minden részegységének átformálását jelentené, hanem akár egy teljes szerkezeti újjáépítést is megkívánna Budapesttől, hiszen a várost működtető funkciók százai települtek rá a pályaudvarok által kialakított szerkezetre.

A jelenleg működő három főpályaudvar közül, ahogy arra már régóta léteznek is tervek, egyedül a Déli pályaudvar esetében látszik halvány esély, hogy a 4-es metró átadása után kiköltözzön Kelenföldre, és egy funkcióátalakító fejlesztés keretein belül egy úgynevezett "mix-use" (többfunkciós) fejlesztés valósuljon meg a helyén. Egy még 2005-ben, a Népszabadságban megjelent hír így számolt be a Déli lehetséges fejlesztéséről: "Az elképzelések szerint kulturális és kereskedelmi létesítményeket alakítanak ki. Az állomáson befednék a meglévő tizenkét vágányt, és a beépítés fölött - a pályaudvar tetején - parkoló, park, áruház, üzletek kaphatnának helyet". Mondani sem kell, hogy a Déli pályaudvarnál, az azóta eltelt 6 évben, nem történt semmilyen a létesítmény megújítására irányuló fejlesztés.

A régi ötletektől, a meg nem valósult fejlesztésektől függetlenül azonban új helyzet és új világ van erős léptekkel kialakulóban. Ennek következtében néhány futurisztikusnak tűnő, és kis hazánkban eddig elképzelhetetlen méretű beruházás elvben akár valóságot is ölthet, és nem a finanszírozás, valamint a szándék hiánya, hanem csak a bürokrácia, az engedélyek, és leginkább a józan ész szabhat majd gátakat.