Mégsem robbantással bontják a volt Sajtószékházat

Megkezdődött a volt Sajtószékház bontása. A Blaha Lujza téren álló, egykor mindenki által jól ismert épületről a fiatalabb nemzedék ma már jószerivel nem is tudja, hogy az idáig elhagyatottan álló, szakadt falragaszokkal ?ékesített? belvárosi épület milyen kiemelt funkciót is töltött be egykoron, a pártállam idején.

Megkezdődött a volt Sajtószékház bontása. A Blaha Lujza téren álló, egykor mindenki által jól ismert épületről a fiatalabb nemzedék ma már jószerivel nem is tudja, hogy az idáig elhagyatottan álló, szakadt falragaszokkal ?ékesített? belvárosi épület milyen kiemelt funkciót is töltött be egykoron, a pártállam idején. Az idősebb generáció azonban még jól emlékszik, hogy a hatvanas évektől e ház falai között több olyan szerkesztőség is helyet kapott, mint például a Népszabadság, a Ludas Matyi, a Nők Lapja, a Magyar Nemzet és az Esti Hírlap. Korábban a Sajtószékház mellett állt az egykori Nemzeti Színház is, amelyet a metró építkezés kapcsán robbantottak fel. Most azonban elérkezett az idő, hogy ezen a területen egy új, a főváros szempontjából a jelenleginél jóval hasznosabb funkciót ellátó ? szállodából, irodaházból és kiskereskedelmi egységből álló- épületkomplexum kerüljön megvalósításra. Ehhez azonban a meglévő épületegyüttes nagy részét előbb le kell bontani, mivel elavult szerkezetével semmiképpen sem építhető át a modern, XXI. századi kívánalmaknak megfelelően. A volt Sajtószékház lebontása az illetékesek számára régóta elfogadott tény. Hogy mégis miért húzódott az ügy ezen túl is? Nos, leginkább azért, mivel az új épületkomplexum építési munkálatait végző ABLON Ingatlanfejlesztő cégcsoport szakemberei ún. robbantásos technológiával javasolták a szükséges bontást elvégezni, amelynek alkalmazásával lehetőség lett volna arra, hogy a bontási folyamat viszonylag gyorsan végbemenjen. Erre azért is lett volna szükség, mert a volt Sajtószékház Budapest mind idegenforgalmi, mind közlekedési szempontból igen látogatott helyén, egy sűrűn beépített terület centrumában áll. A robbantásos módszer előnyét a szakemberek abban látják, hogy a bontási folyamat gyakorlatilag egy alkalommal jelent kisebb fennakadást a közlekedésben, egy alkalommal keletkezik nagyobb por, utána az épülettörmelék megfelelő módon belocsolható, ami a por megkötése szempontjából alapvetően fontos, így ez az eljárás a város számára gyorsabb, fájdalommentesebb megoldást jelentene. Előzetes számítások szerint az épület lebontása során hozzávetőleg 34.500 m3 sitt keletkezik. A másik módszer a kézi-gépi épületbontás. Ez a több hétig tartó munka azonban folyamatosan terheli a környezetet, zajjal és porral jár, mivel a por megkötésére alkalmazandó locsolás a legnagyobb szakmai felkészültség mellett sem tud száz százalékos eredményt biztosítani. Mindezek ismeretében az ABLON szakemberei közel fél éven át igyekeztek meggyőzni az érdekelt feleket a robbantásos technológia elfogadásáról. A bontási engedély megszerzését követően azonban a robbantáshoz nem sikerült hozzájárulást szerezni. Így tehát marad a gépi-kézi bontás, amelyet természetesen igyekszik az ABLON a leggyorsabban és leghatékonyabban kiviteleztetni, végig törekedve arra, hogy Budapest lakosságának és az érdekelteknek mindezek a bontási munkálatok a lehető legkisebb fennakadást okozzák. A bontással kapcsolatos munkálatok már zajlanak, annak befejezése szeptember elejére várható.

Quelle: Tőzsdefórum.hu