Rövid pórázon Görögország

Görögország pénzügyi drámájában pénteken új fejezetet nyitott az, hogy Papakonsztantinu pénzügyminiszter bejelentette: igénybe veszik az EU és az IMF által kilátásba helyezett hitelprogramot. Az első részletet reményei szerint még május 19. előtt megkaphatják - akkor ugyanis 8,5 milliárdnyi törlesztés esedékes a hitelpiacok felé.

Ez az első hivatalos reakciók szerint nem tűnik irreálisnak: mind Dominique Strauss-Kahn  IMF-vezérigazgató, mind az Európai Bizottság illetékesei jelezték, hogy nem látják akadályát a gyors segítségnek.
A segélykérés nemcsak az IMF és a Világbank szombati közgyűlésén szorított háttérbe minden más témát, de már a G20 pénzügyi vezetőinek pénteki tanácskozására is rányomta bélyegét. A húszak körében ugyan egyetértés volt arról, hogy a görög válság aligha ránt magával más európai országokat, ám több pénzügyi vezető is kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy elég lesz-e az idén 45 milliárd euróval megtámogatni a düledező görög államháztartást.

Washingtonban lapértesülések szerint azt tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Athén kénytelen lesz tárgyalásos úton átütemezni adósságait. A nemzetközi kölcsön arra lehet elegendő, hogy biztosítsa az ország finanszírozását addig, amíg talpra tud állni a hitelválság és a következő években elkerülhetetlen drákói megszorítások után.

A nemzetközi kölcsön legnagyobb szeletét (mintegy 8,4 milliárd eurót) adó Németország kancellárja, Angela Merkel a hét végén figyelmeztetett arra, hogy a segítség nem automatikus, és csak akkor hagyják jóvá, ha az eddigin túlmenő takarékossági tervet készít a Papandreu-kormány. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is aláhúzta, hogy ha nem látják biztosítva a konszolidációt, akkor megtagadják a segítséget. Christine Lagarde francia gazdasági miniszter rámutatott: ha Athén nem tesz eleget kötelezettségeinek, akkor azonnal "rálépnek a fékre".