Elpattant egy húr: Össztűz a hitelminősítőkre

Az Európai Központi Bank (EKB), az olasz tőzsdefelügyelet (Consob), az Európai Bizottság, a német gazdasági bölcsek tanácsa, de még az ENSZ szakosított szervezete, az UNCTAD sem mulasztotta el az elmúlt néhány napban, hogy nemtetszésének adjon hangot a piacot uraló nagy hitelminősítők működésével kapcsolatban. A Moody’s és a Standard & Poor’s pedig a jelek szerint mindent meg is tett azért, hogy kiváltsa ezt a mindeddig példátlan bírálathullámot.

A legutóbbi sort a Consob nyitotta meg, amikor múlt pénteken berendelte meghallgatásra az S&P, illetve a Moody’s képviselőit. Az volt a kifogása, hogy a két ügynökség már a részletek közzététele előtt, a múlt pénteken kritizálni kezdte a római kabinet 47 milliárd eurós megszorító csomagját, elégtelennek nevezve annak intézkedéseit az államadósság lefaragásához. Ráadásul a két cég a tőzsde nyitvatartási idejében tette közzé értékelését, miközben a Consob egy évvel korábban éppen arra kérte az ügynökségeket, hogy ezt kerüljék el.

Az olasz tőzsdefelügyelet egyébként a fentebb említett ESMA tagszervezeteként működik, vagyis a képviselők berendelése uniós jelentőségű ügynek számít. Ráadásul az ESMA uniós vezetője, Steven Maijoor napokban közzétett nyilatkozata is meglehetősen harcias hangnemet ütött meg a hitelminősítők befolyásával kapcsolatban. „Nem kötelezhetnek minket arra, hogy harmadik országokból származó szabályozási elveket kövessünk” – fogalmazott Maijoor a Financial Times Deutschlandnak. A tisztviselő azzal fenyegette meg a három nagy ügynökséget, a Moody’st, az S&P-t és a Fitchet, hogy megvonja működési engedélyüket, ha nem tartják magukat az uniós játékszabályokhoz. Erre pedig éppen a mai naptól meg is van a lehetősége az ESMA-nak.

Az EKB részéről Ewald Nowotny , az osztrák központi bank elnöke kritizálta a hitelminősítőket, amelyek szerinte az euróövezeti hitelválság kapcsán sokkal nagyobb szigort mutatnak, mint tették korábban más, ezzel összehasonlítható helyzetekben, például Dél-Amerikában. Nowotny megjegyzését azzal váltották ki a hitelminősítők, hogy leszögezték: a görög állammal szembeni követelések esetleges átütemezését a hitelezők beleegyezése ellenére is államcsődként fogják értékelni.

A túlzott szigorra, sőt, egyenesen elfogultságra utaló kritikák azonban azután erősödtek fel igazán, hogy a Moody’s kedd este egyszerre négy szinttel, Ba2-es „bóvlira” rontotta Portugália besorolását, annak ellenére, hogy a frissen kinevezett lisszaboni kabinet – a baloldali ellenzék támogatása mellett – ambiciózus takarékossági programot mutatott be.

A Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök által egész egyszerűen hasba rúgásnak nevezett leminősítés drasztikus hatást váltott ki a portugál állampapírok piacán. A kétéves államkötvények kamata 9-ről 11,28 százalékra emelkedett, a CDS-felár az előző napi 807-ről 900 pontra ugrott. A portugál pénzügyminisztérium visszautasította a hitelminősítő vádjait, mondván: a kormány gazdasági programja mögött széles körű politikai konszenzus van.

Ennél sokkal élesebben fogalmazott azonban José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnöke. Strasbourgi sajtótájékoztatóján a volt portugál miniszterelnök úgy vélte, ez a döntés szinte kizárólag arra jó, hogy fokozza a spekulációs tevékenységet a piacon, és növelje az európai pénzügyi helyzettel kapcsolatos előítéleteket. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio az Európai Bizottság szokásos napi brüsszeli sajtótájékoztatóján szintén bírálta a leminősítést, amelyet szerinte rosszul időzítettek, ráadásul szinte kizárólag hipotéziseken alapul, nem tényeken.

Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési ügyekért felelős szakosított szervezete, az UNCTAD vezető közgazdásza ugyanakkor egyenesen megkérdőjelezte a hitelminősítők illetékességét azzal kapcsolatban, hogy egész országok hitelképességét osztályozzák. A minősítők szavahihetőségének értelmetlenül „magas a besorolása” – fogalmazott Heiner Flassbeck az ARD műsorában.