FIABCI napok - Budapesten

Többek között ezekről a témákról is szó esett a napokban, amikor a Nemzetközi Ingatlan Szövetség (International Real Estate Federation, FIABCI) Magyar Tagozata – egészen pontosan Gönczi László elnök – meghívására március 18. és 20. között három fontos eseményt is Budapesten tartott a Szövetség. Az idei találkozó a FIABCI 2000-ben, Budapesten rendezett Európai Kongresszusa óta a legrangosabb esemény a szakmában.

A FIABCI európai elnökeinek találkozója mellett itt zajlott az elnökség ülése, valamint FIABCI Prix d`Excellence pályázat zsűrijének döntéshozó ülése is. 20 ország képviseletében  39 szakember vett részt a rendezvéynsorozaton. Portálunknak sikerült megszólaltatni a három legfontosabb döntéshozót. Jean-Pierre Weyermann a FIABCI z európai tagozat elnöke, Enrico Campagnoli a szövetség májusban búcsúzó elnöke, és Alex Romanenko a FIABCI májusban hivatalba lépő új elnöke úgy viselkedtek, mint a diplomaták: sokkal többet tudnak az ingatlanpiac várható alakulásáról, mint amennyit elmondanak arról. Néha csak egy-egy mosollyal sejtették, hogy mi a válasz a feltett kérdésre.

Az átláthatóság sokat segítene

Ami biztos: a FIABCI globális szervezetként jelenleg arra koncentrál, hogy hogyan tudja az építőipar és az ingatlanfejlesztő szakma segíteni a kilábalást a világgazdasági válságból. Jean-Pierre Weyermann szerint nem szerencsés európai piacról vagy európai megoldásokról beszélni: alapvetően más problémákkal küzd a jócskán túlpörgetett ír vagy spanyol piac, mint az óriási potenciált magában rejtő ukrán. Weyermann szerint a válság hatására sokan a kisebb hozamú, de biztosabb befektetések felé fordultak, aminek az ő hazája, Svájc lehetne az egyik legnagyobb haszonélvezője, ha nem állna fenn tartósan egy akadály: Svájcban egyszerűen nincs mit megvenni. Az aktuális tulajdonosok nem akarnak megválni az ottani portfóliójuktól.

Enrico Campagnoli szerint egyvalami mégiscsak közös a piacokban: az átláthatóság, a tranzakciók nyilvánossá tétele növeli a kiszámíthatóságot. Ott működik jól a piac, ott teremtődik meg a bizalom, ahol pontosan nyomon követhetők az adásvételi szerződések adatai. Arra a felvetésre, hogy mi magyarok rosszabbul állunk-e ezen a téren, mint a régióbeli vetélytársaink, a válasz egyértelműen „nem” volt, ami persze nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Ma a befektetők kegyeiért nemcsak a visegrádi országokkal, de a világ valamennyi, ingatlanbefektetésre alkalmas országával versenyeznünk kell. A Szentpétervárról érkezett Alex Romanenko szerint az elmúlt évben Lettország fővárosában, Rigában 70, esetenként 80%-kal estek az árak. A lettek minderre úgy reagáltak, hogy félretéve – vagy legalábbis takaréklángra téve – az évszázados, oroszokkal szembeni félelmeiket, a korábbinál hangsúlyosabban jelennek meg az oroszországi szakvásárokon, arra biztatva az orosz befektetőket, hogy nézzenek szét Lettországban: stabil EU-ország, kiszámítható környezet, és a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb árak várják őket.

Hasonló érvekkel csábít Bulgária is

Az a külföldi, aki lakást vásárol a feltörekvő balkáni országban, 5 éves tartózkodási engedélyt kap. Ez olyannyira hatott, hogy csak tavaly 250 ezer orosz vásárolt a schengeni előszobában toporgó Bulgáriában ingatlant, összességében 1,5 milliárd euró értékben. Hangsúlyozottan nem „újoroszokról”, vagyis a vitatható módon meggazdagodott felső osztálybeliekről van szó, hanem átlagemberekről, középosztálybeliekről. Az orosz szakember szerint a példa követendő lehetne Magyarország számára is: nagyszerű turisztikai célpont vagyunk, gazdag kulturális örökséggel, elfogadható árakkal. Gönczi László szerint ez ma már kevés a csábításhoz: el kellene tudni adni magunkat, amihez a jelenlegi, országreklámra, jó értelemben vett propagandára költött kiadások nagyon kevésnek bizonyulnak. Hiába tudjuk mi, magyarok, hogy milyen lehetőségeket kínálunk, ha mindez gyenge, alig hallható hangon szólal meg, és elvész a kommunikációs zajban.

Az egy-két évvel korábbi áremelkedés „lufi” volt…

…jelentette ki egyértelműen Alex Romanenko, aki szerint az évi 120%-os áremelkedés nem jöhetett volna létre a kontraktusokat finanszírozó bankok határozottan etikátlan magatartása nélkül. Mindhárom szakember egyetértett abban, hogy az ingatlanpiacon nincs „valódi” ár, hiszen például egy bevásárlóközpont annyit ér, amennyiért egy befektető hajlandó azt megvenni, de az nagyon valószínűnek tűnik, hogy az egy-két évvel korábbi állapotok jó ideig nem fognak visszatérni. Romanenko stabilizálódást vár az árak terén, szolid, évi 1-2%-os emelkedéssel. Enrico Campagnoli és Gönczi László ezt még kiegészítette azzal, hogy a ciklikusság marad: senki sem állíthatja biztosan, hogy néhány év után nem kezdődik újabb szédítő hullámvasútmenet az ingatlanpiacon (vagy a gazdaság egyéb területein).

Most érdemes vásárolni

A korábbinál nyomottabb árak új vevőkört is előcsalogattak: Miami ingatlanpiacán jelenleg az 1981-es (!) árszínvonaltól szenvednek az eladni vágyók. A vevők viszont értelemszerűen hihetetlenkedve nézik az árcédulákat az ingatlanközvetítők kirakatai előtt. Legtöbbjük külföldi: a létrejött tranzakciók 65%-ában nem amerikai a vevő. Annak megbecsülésére, hogy az arab piacokon tapasztalható nyugtalanság miatt tétovázó tőke esetleg olyan biztonságosabbnak gondolt országokba megy-e, mint Magyarország, egyik szakember sem vállalkozott. Ami viszont biztosnak látszik: a bátrabbak azokat a feltörekvő országokat részesítik előnyben, ahol a nemzeti jövedelem várhatóan tartósan és jelentős mértékben nőni fog. Campagnoli szerint szoros összefüggés van a GDP növekedése és az ingatlanpiac fellendülése között. Olyan országokra érdemes figyelni, mint Szingapúr, Makaó, Indonézia, Brazília, India. Alex Romanenko ezt a felsorolást a világhírű közgazdászra, Nouriel Rubinire hivatkozva kiegészítette Vietnammal, Törökországgal és Lengyelországgal.

A Prix d`Excellence Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot 1992 óta évente hirdeti meg a FIABCI

Az európai elnökök találkozóján a 11 tagú zsűri a 22 tagország 52 nagytekintélyű szakemberének értékelése alapján Budapesten hozta meg az idei döntést. A nemzetközi pályázaton a XI. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat díjazottai közül a Corvin sétány, a Dunaújvárosi Főiskola, a Bécsi Corner és az Eiffel Tér Irodaház indult. Hogy milyen sikereket értek el a magyar pályázók, arról a májusban Ciprus szigetén, Paphosban megrendezendő 62. FIABCI Kongresszus után tudunk hírt adni, a döntést ott hozzák nyilvánosságra.