Folytatódhat 2011-ben a kilábalás

Ha jövőre is beválnak a jóslatok, akkor ötéves csúcsra emelkedhet a növekedés, de továbbra is problémás marad az inflációnk. Az államháztartás hiánya viszont az EU-csatlakozásunk óta első ízben teljesítheti az uniós követelményszintet, ráadásul akkor, amikor ez a tagországok többségének nem fog összejönni.

A decemberben kiadott kutatóintézeti prognózisokban 2,5 és 3,3 százalék közötti GDP-növekedés szerepel 2011-re. Az idei, 1 százalék körüli teljesítmény után már érzékelhetővé válhat a bővülés, legalábbis a szereplők egy része számára. A növekedés az EU átlagánál kissé magasabb, de a régió országainál alacsonyabb ütemű lesz. Továbbra is az export húzza majd a gazdaságot, azonban immár a beruházás és a fogyasztás is emelkedni kezd. A fő probléma az, hogy nem láthatók a növekedés érdemi gyorsításának eszközei, sőt középtávon – a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt – a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben megkezdődik a jövő felélése – figyelmeztet a GKI legutóbb kiadott anyagában.
 

A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz a kutatóintézet szerint. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nőhet, mint emlékezetes, az idén a kedvezőtlen időjárás miatt az átlagostól jócskán elmaradtak a növénytermesztés eredményei. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 százalékkal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik a prognózis szerint.

A bankok hitelezési aktivitása nem vagy alig bővül a GKI várakozása szerint, ez az egész gazdaság – főleg a kkv-szektor – növekedési lehetőségeit visszafogja. A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ez az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja. Más intézetek is felhívják a bankadó ilyen hatására a figyelmet, valamint arra is, hogy az egyes ágazatokra kirótt különadók szintén rontják a befektetési klímát.

A Századvég Gazdaságkutató ugyanakkor rámutat: az elmúlt negyedévben bejelentett, a közeljövőben megvalósuló autóipari beruházások nagy volumene javítja a kilátásokat. A Kopint-Tárki 2011-ben a versenyszféra egészét tekintve is a beruházások bővülésére számít, emögött a továbbra is viszonylag dinamikus állami beruházások és a visszaesésből stagnálásba váltó háztartási beruházások állnak.

A válság során megemelkedett állástalanság még jövőre is velünk marad, hiába a kormány ambiciózus célkitűzései. A foglalkoztatottak száma 2011-ben néhány tized százalékkal, lényegében az idei csökkenéssel azonos mértékben emelkedhet a GKI szerint. E szerint a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 2011-re 11 százalékra mérséklődik. Ennél a Kopint-Tárki és a Századvég is valamivel kedvezőbb adattal kalkulál, ám már az is nagy eredmény lenne, ha jövőre egy számjegyű lenne a munkanélküliségi mutatónk.
Míg a válság kitörésekor úgy tűnt, legalább az inflációt sikerül megfékezni, amíg nincs kereslet a gazdaságban, végül magasan maradt a drágulási ütem. Ebben nagy szerepe volt a kormánynak, hiszen a hatósági árak emelése mellett az áfakulcs megnövelése is hatott a pénzromlásra. Időközben a már említett gyenge mezőgazdasági termés is éreztette a hatását: újra gyorsulni kezdett az élelmiszerár-emelkedés. Utóbbinak még jövőre is lesz hatása az inflációban, de az energiaárak is inkább felfelé mutatnak. Mivel a fogyasztói árindexben jelentős súlyt képvisel a kiskereskedelmi láncokban zajló forgalom, az ezekre kivetett különadó is emelheti néhány százalékponttal az éves inflációt – mutat rá a Kopint-Tárki. Mindezek miatt jövőre tovább folytatódhat a kamatemelési ciklus, és 2011 végére az irányadó ráta 6,25 százalékra emelkedik a Századvég szerint. A Magyar Nemzeti Bank decemberben kiadott inflációs jelentése is a 3 százalékos cél feletti áremelkedéssel kalkulál, csakúgy, mint a kormány.

A 2011-es büdzsé egyébként nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő makropályát feltételez, 3 százalékos gazdasági növekedést és 3,5 százalékos drágulást tartalmaz. Az utóbbi két évben igyekezett a kormány konzervatív módon betervezni a gazdasági folyamatokat, vagyis kissé alullőtték a piac várakozásait. Igaz, a hiánycélok végül így sem teljesültek, erre viszont most minden esély megvan. Az MNB-től a kutatóintézeteken át a piaci elemzőkig mindenki tarthatónak minősíti a 3 százalék alatti jövő évi hiánytervet. Ezzel kikerülhetünk az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól.

Az államháztartás szigora persze többnyire kényszerű magatartás következménye, mivel további kicsapongást már aligha engedhettünk volna meg a nemzetközi szervezetek retor-ziója nélkül. Szintén nem teljesen önkéntes alapon, de az elmúlt két évben számottevően javult a magánszektor pénzügyi egyensúlya is. A korábban jelentős devizaadósságot felhalmozó háztartások egyrészt megnövekedett törlesztőrészletük miatt költöttek kevesebbet fogyasztásra. Másrészt a hitelhez jutás is nehezebb lett, ez szintén a nettó pozíció javulását eredményezte. Utóbbi azonban – nem túl szerencsés módon – jelentősebben hatott a vállalkozások finanszírozási helyzetére. Bár a pénzügyi folyamatokat az utóbbi években nehéz volt előre jelezni, alapvetően pozitív egyensúlyi képet festenek fel a kutatóintézetek. 2011-ben a lassan növekedésnek induló belföldi felhasználás következtében egymilliárd euró deficit keletkezhet a GKI szerint, ugyanakkor az EU-támogatások növekedése következtében a külső finanszírozás aktívuma lényegében változatlan marad, 3 milliárd euró lesz.

Összességében tehát a lakosság és a vállalkozások számára az ideinél valamivel könnyebb lesz a jövő év. Valószínűleg kevesebb cég csődjével kell számolni, és munkát találni is könnyebb lesz. A kormány tavaszra ígérte a nagy állami rendszerek átalakítását, amelyet a közgazdászok már régóta sürgetnek. Ennek inkább a hosszú távú növekedési pályára lehet hatása, optimális esetben sikerül csökkenteni a pazarlást, javítani a hatékonyságot az oktatásban, az egészségügyben és a közösségi közlekedésben, de az önkormányzatok helyzetének rendezése sem várathat már sokáig magára.