Gotthárd alagút, új utak Európa tranzitközlekedésében

A világ leghosszabb alagútjának építése egyben Európa legjelentősebb infrastrukturális beruházása. Az alagút 57 kilométeres hossza önmagában tekintélyt parancsoló, de ha a két egyvágányos alagútat, az összekötőt, illetve a menekítő járatokat is hozzávesszük, akkor összesen 150 kilomér alagútat fúrtak ki 1993 óta.

A négyszáz méteres fúrófejeket nem egy, nem is kettő, hanem több helyről indították az építkezés meggyorsítása végett. Az alagút két végéről indított fejek mellett, számos ponton fúrtak le az alagút szintjéig, onnan is megkezdve a fúrást. Ezeket a járatokat később menekítő útvonaként fogják használni. A 250 km/h sebességre alkalmas vasútipályához egyébként tartozik két állomás is, Sedrun és Faidó, ahonnan gyorsliftekkel tudnak feljutni a síelni vágyók.

Az alagút rekodját valószínűleg jó darabig senki nem fogja megdönteni. Persze nem szabad elfelejteni, hogy az első menetrendszerinti Zürich - Milánó vonat a legoptimistább becslés szerint is csak 2017-től haladhat hát az alagúton, még úgy is, hogy az elkészült alagútrészeken már előrehaladott állapotban van az építkezés.