Itt pörögnek a legjobban az ingatlanok!

Továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében a legdinamikusabb a lakóingatlan-piac az ország 19 megyéje közül, vagyis itt a legmagasabb az eladott lakóingatlanok lakásállományhoz viszonyított aránya – derül ki az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. A fővárosban a VII. kerület került a rangsor élére, a 2011-ben még listavezető XIII. kerület a negyedik helyre esett vissza.

A megyék közül Győr-Moson-Sopron megyében, míg Budapesten a VII. kerületben a legélénkebb a lakóingatlan-piac, itt cserél gazdát a legtöbb ingatlan a helyi lakásállomány nagyságához viszonyítva – derül ki az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) megvásárolt adatbázison alapul. „A nyugat-dunántúli megye 2011-hez hasonlóan a tavalyi adatok alapján is toronymagasan vezeti a megyék listáját az úgynevezett forgási sebesség alapján. Ez az a viszonyszám, amely az eladott lakások és a lakásállomány nagyságát összevetve bemutatja, mennyire intenzív a lakóingatlan-forgalom a helyi adottságokhoz mérten” – magyarázza Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

 

A megyék közül egyedüliként Győr-Moson-Sopron megyében 2 százalék feletti a forgási sebesség mértéke. A lakóingatlan-piac 2011-hez hasonlóan Nógrád megyében a legkevésbé dinamikus, a forgási sebesség csupán 0,5 százalék körüli. A legnagyobb változást 2011-hez képest Veszprém megyében látjuk, ahol 1,3 százalékról 1 százalékra mérséklődött a mutató. A megyei adatokat vizsgálva tisztán kirajzolódik a nyugat-keleti forgalmi aktivitási lejtő. A 11, egy százalék alatti forgási sebességű megye között 7 kelet-magyarországi megye található.

 

Ez a földrajzi különbség a járási adatokban is tükröződik. A 19 relatív legkisebb forgalmú (0,3 százalék alatti) járásból 9 Borsod-Abaúj-Zemplén, 3 pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, a 21 legélénkebb forgalmúból (1,8 százalék felett) pedig – a 14 fővárosi kerület mellett – három Győr-Moson-Sopron megyében található.

 

A megyeszékhelyeket magukba foglaló járások általában továbbra is szépen elkülönülnek környezetüktől, átlagnál élénkebb forgalmukkal. „Az egyes megyeszékhelyek piaci aktivitására a település regionális szerepköre, egyetemi város volta, a munkahelyteremtés, esetleg országos jelentőségű üdülőkörzet közelsége, illetve általában a régió prosperitása vannak elsődlegesen hatással, melyek összességében vonzó célponttá teszik az adott várost a befektetési célú lakásvásárlások számára” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

 

A fővárosban a VII. kerületben a legmagasabb a forgási sebesség mértéke. Erzsébetvárosban 3,6 százalékos a mutatószám, ez jelentősen meghaladja a 2011-es 2,5 százalék alatti értéket, ami a tavalyi ranglistán csak a tizedik helyhez volt elegendő. Erzsébetvárostól hajszállal lemaradva a VI. kerület áll a második helyen, a dobogó harmadik fokára pedig a IX. kerület fért fel. A 2011-es listavezető XIII. kerület a negyedik helyet foglalja el, viszont a 3,25 százalék körüli forgási sebessége alig változott egy év alatt. A legkevésbé forgalmas piaccal a XXIII. kerület rendelkezik, 0,5 százalékos mutatóval. A fővárosi kerületek forgási sebességét bemutató térképről leegyszerűsítve a csekély forgalmú Pest peremi részek és a még válságban is aktívabb lakáspiacú belvárosi kerületek kettősségét lehet leolvasni.

Source: IngatlanHírek.hu