Kormánytrükk: eladják, majd visszabérlik az ingatlanokat

200 milliárd forintos bevételre számítanak az állami ingatlanok ?feszített tempójú? értékesítéséből. Az eladandó ingatlanokat a kormány visszabérli évi 10-15 milliárdért, így a szerencsés befektetők akár kölcsönnek is tekinthetik a garanciákkal bíró befektetést, és gyakorlatilag néhány év alatt ?ingyen? juthatnak a nagy értékű ingatlanokhoz.

A tervek szerint 28 kormányzati szervezet 98 ingatlanja tartozik a portfolióba; az értékbecslés csak néhány éves, így az abban megállapított 195 milliárd forintnál már biztosan nagyobb bevételt lehet elérni. A Napi Gazdaság úgy tudja, a csomagban szerepelnek az APEH és a VPOP egyes ingatlanjai is. A KVI már tavaly augusztus óta dolgozik a projekt előkészítésén. A javaslat szerint az értékesített ingatlanok közül azokat, amelyek szükségesek az állami feladatellátáshoz, visszabérlik, ezáltal az állami vagyon nem lesz lekötve kormányzati épületekben. Számítások szerint évi 10-15 milliárd forint lehet a bérleti díj. Az intézmények 5-10 évig bérelt ingatlanokban folytathatják a tevékenységüket, ez idő alatt elkészülhet a kormányzati elhelyezési koncepció ? vagyis az új kormányzati negyed kialakítása nem pár éven belüli projekt. A kormányzati szándék mellett szól, hogy az intézményi befektetők körében nagy kereslet van a stabil, 5-10 éves lejáratú, fix hozamú, jó fizetőképességű bérlővel kötött szerződések iránt. Az elszámolás szempontjából sok múlik azon, hogy az ingatlan vásárlójának hogyan alakul a befektetés megtérülése. Ha ugyanis a bérleti szerződés ideje alatt nem térül meg, akkor a szerződés első évében az értékesítési bevétel és a bérleti díj különbözetével javul a költségvetési egyenleg. Ha ellenben megtérül, a tranzakció nem értékesítésnek és bérletnek, hanem hitelfelvételnek és adósságszolgálatnak minősül. Ez pedig az államadósságot nyomja az első évben, a további években pedig a bérleti díjból a kamat és a szolgáltatási díj rontja a költségvetési egyenleget. Mindennek alapja azonban, hogy valós piaci hatást eredményezzen a tranzakció, az Eurostat máskülönben nem fogadja el az egyenlegjavító hatást. Ez történt azon országok esetében, ahol a visszabérlés végső soron a tulajdon ?visszaszerzésével? zárult. Más kalapba tartoznak az állami feladat ellátásához nem szükséges ingatlanok. Ezek közvetlen piaci értékesítése költséges megoldás lenne, mivel jelentős ráfordítást igényelnek, ezért a lehetőségek közt számba vettek egy ingatlanalapokon keresztüli, illetve egy társasági apport révén történő értékesítést. Előbbi esetében a javasolt megoldás szerint a KVI különböző befektetési társaságokon keresztül több befektetési alapnak kínálna fel eltérő portfóliókat.

Forrás: Gondola.hu