Még mindig kevés az iroda és a bevásárlóközpont a régióban

A Közép-Kelet európai országok ingatlanpiacain a hozamok lassan visszaesnek a Nyugat-európai szintre, így a befektetők tovább mennek Kelet felé,ahol nagyobb kockázat mellett, de magasabb hozamot érhetnek el. Egyebek mellett ez is elhangzott a REevolutio szakkiállítás második napjának rendezvényén, Budapesten.

A népességhez mérten az "A" kategóriás irodák és a kereskedelmilétesítmények (bevásárlóközpontok) aránya még mindig jóval alacsonyabb a régióban, mint a régi uniós országokban. Például az irodáknál ez az arány 23 százalék. Mindezt annak illusztrálására hozta fel Damian Harrington, a CB Richard Ellis Közép-Kelet európai kutatási vezetője, hogy van még tere az ingatlanfejlesztőknek és befektetőknek ebben a régióban is. Az irodák bérleti díja 15 és 20 euró (havonta és négyzetméterenként) között stabilizálódott az utóbbi években, kivéve Moszkvát, ahol eléri a 40 eurót. Noah Steinberg, a Wallis vezérigazgatója a hozamok csökkenéséről számolt be, amely a befektetőknek kedvezőtlen. Franz Pöltl, a BA-CA Real Invest befektetési vezetője ehhez adatokkal is szolgált: az EU régi 15 tagállamában az ingatlanok hozama jelenleg 5,3 százalék (a csúcs 1993-ban volt 6,8 százalékkal). A Közép-Kelet európai régióban viszont 6 százalék az ingatlanok hozama most (2003-ban még 11 százalék volt). A fejlesztők és befektetők azért mennek tovább Kelet felé, mert ott még mindig jóval magasabbak a hozamok. Például Bukarestben 13 százalék, de ez 1 százalékkal alacsonyabb, mint a prágai és a varsói volt 2003-ban, a uniós csatlakozás előtt. A régióban 10-20 millió euró közti összeget keresik helyüket az ingatlanpiacon, de az 50 millió feletti befektetések száma kevés, és azok is egyre inkább keletebbre mennek. Minderről Gremela Zoltán, a Weil, Gotshalc és Manges ügyvédi iroda partnere számolt be.Magyarországra a konzervatív befektetők jönnek, mivel kevés kockázatot rejt a jogi környezet, de azért egy fejlesztés elindítása itt sem zökkenő mentes. Például egy mezőgazdasági területet csak úgy lehet kivonni a művelés alól, ha ezt magánszemély ügynök teszi (társaság ugyanis nem vásárolhat termőföldet). A kivonás után már "papíron is" megvásárolhatja a telket a fejlesztő, viszont a közbülső időszakban a finanszírozók nem veszik jó néven azt, hogy a föld formailag egy magánszemély tulajdonában van. Kitért arra is, hogy ingatlant egy cég vagyonaként - a céggel együtt - érdemes eladni (illetve megvenni), mivel akkor nem illetékköteles.

Forrás: MTI