Meginoghat a magyar áramellátás?

Idén rég nem látott, közel 1000 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás létesült Magyarországon, az új erőművek egy része régebbi, kisebb hatásfokú erőműveket szorít ki a piacról (például a Tisza menti blokkok, régebbi szénalapú erőművek). A kieső kapacitások megnyugtató pótlása azonban ezzel együtt is kérdéses, miután az 1990-es évek előtt épült erőművi portfólió lassan kifut. Az új fejlesztések között ugyan több projekt is előrehaladott állapotban van, a finanszírozási és kiszámíthatósági problémák miatt azonban még nem dördült el a startpisztoly − fogalmazott Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese az Erőmű-beruházások esélye a forráshiányos gazdasági helyzetben című kerekasztal-beszélgetésen az IIR energiakonferenciáján.

Miközben napjainkban a kereslet ismét a 2006-os szint körül alakul, a befektetési hajlandóság sokat romlott − mondta Katona Zoltán, az E.On Erőművek Kft. ügyvezető igazgatója. Míg a magyar közeg az áramárakban nem, a gázárakban azonban (felfelé) jelentősen eltér például a németországitól, ezenkívül olyan átmeneti nehézségek is jelentkeznek itthon, mint a krízisadó, ami növeli a veszteségeket − értékelte a szakember a hazai helyzetet. (Igaz, az elmúlt pár év kivételével az orosz gáz olcsóbb volt a nyugat-európai forrásokból származó energiahordozónál.) A válság kirobbanása előtt annak lehetősége is felvetődött, hogy a társaság felfüggeszti a gönyűi erőmű építését a költségek megugrása miatt, azonban akkoriban még "sorba kellett állni az erőművi blokkokért", ezért senki sem javasolta a leállást. A gönyűi erőmű úgy épült meg, hogy egy második blokk telepítésére is van lehetőség, a jelenlegi helyzetben azonban nem tűnik reálisnak, hogy a közeljövőben belevágjon a bővítésbe a vállalat − fogalmazott Katona.

A gázüzemű erőművek által előállított villamos energia árának akár 70 százaléka is a gázköltséggel függhet össze. Az erőművek szempontjából üdvös lenne, ha a jövőben a gázárak elszakadnának az olaj árfolyamától, és az előállított termék, azaz az áram árához közelítenének − vélte Briglovics Gábor, az Alpiq Csepel Kft. vezérigazgatója, aki szerint a következő évtized erőművi fejlesztései a régi kapacitások kiváltásáról, helyettesítéséről szólnak majd. Ezzel együtt az ágazat terhei nőhetnek, hiszen 2013-tól várhatóan megszűnik az ingyenes széndioxid-allokáció a villamosenergia-iparban, ez pedig többletköltségek megjelenésével jár majd.

Kiszáradt a piac, a bankok és az anyacégek oldaláról egyaránt - értékelte a finanszírozási helyzetet Katona. A jelek szerint újra elfogyott a bankközi bizalom, és a hitelezési aktivitás 2008-at követően; az is kérdéses, hogy egyáltalán projektet finanszírozzanak-e - fogalmazott Molontay Tamás, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója. A bank tevékenységében jelentős súlya volt korábban a projektfinanszírozásnak, azon belül is a közműszektort érintő fejlesztéseknek, azonban a bizonytalanság, valamint a szigorodó tőkekövetelmények a banki tőke és hitelezés általános szűkülését okozta. Mindazonáltal hosszú távú szerződések nélkül ma Magyarországon nem lehet finanszírozni, miután a bankoknak az állam kockázatmentességébe vetett hite is megdőlt - fűzte hozzá.