Meginoghat a magyar áramellátás?

Idén rég nem látott, közel 1000 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás létesült Magyarországon, azonban a finanszírozási lehetőségek egyre korlátozottabbak az erőműépítők számára. A bankok állami kockázatmentességébe vetett hite megdőlt − hangzott el egy szakmai konferencián.

Idén rég nem látott, közel 1000 megawatt új villamosenergia-termelő kapacitás létesült Magyarországon, az új erőművek egy része régebbi, kisebb hatásfokú erőműveket szorít ki a piacról (például a Tisza menti blokkok, régebbi szénalapú erőművek). A kieső kapacitások megnyugtató pótlása azonban ezzel együtt is kérdéses, miután az 1990-es évek előtt épült erőművi portfólió lassan kifut. Az új fejlesztések között ugyan több projekt is előrehaladott állapotban van, a finanszírozási és kiszámíthatósági problémák miatt azonban még nem dördült el a startpisztoly − fogalmazott Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese az Erőmű-beruházások esélye a forráshiányos gazdasági helyzetben című kerekasztal-beszélgetésen az IIR energiakonferenciáján.

Miközben napjainkban a kereslet ismét a 2006-os szint körül alakul, a befektetési hajlandóság sokat romlott − mondta Katona Zoltán, az E.On Erőművek Kft. ügyvezető igazgatója. Míg a magyar közeg az áramárakban nem, a gázárakban azonban (felfelé) jelentősen eltér például a németországitól, ezenkívül olyan átmeneti nehézségek is jelentkeznek itthon, mint a krízisadó, ami növeli a veszteségeket − értékelte a szakember a hazai helyzetet. (Igaz, az elmúlt pár év kivételével az orosz gáz olcsóbb volt a nyugat-európai forrásokból származó energiahordozónál.) A válság kirobbanása előtt annak lehetősége is felvetődött, hogy a társaság felfüggeszti a gönyűi erőmű építését a költségek megugrása miatt, azonban akkoriban még "sorba kellett állni az erőművi blokkokért", ezért senki sem javasolta a leállást. A gönyűi erőmű úgy épült meg, hogy egy második blokk telepítésére is van lehetőség, a jelenlegi helyzetben azonban nem tűnik reálisnak, hogy a közeljövőben belevágjon a bővítésbe a vállalat − fogalmazott Katona.

A gázüzemű erőművek által előállított villamos energia árának akár 70 százaléka is a gázköltséggel függhet össze. Az erőművek szempontjából üdvös lenne, ha a jövőben a gázárak elszakadnának az olaj árfolyamától, és az előállított termék, azaz az áram árához közelítenének − vélte Briglovics Gábor, az Alpiq Csepel Kft. vezérigazgatója, aki szerint a következő évtized erőművi fejlesztései a régi kapacitások kiváltásáról, helyettesítéséről szólnak majd. Ezzel együtt az ágazat terhei nőhetnek, hiszen 2013-tól várhatóan megszűnik az ingyenes széndioxid-allokáció a villamosenergia-iparban, ez pedig többletköltségek megjelenésével jár majd.

Kiszáradt a piac, a bankok és az anyacégek oldaláról egyaránt - értékelte a finanszírozási helyzetet Katona. A jelek szerint újra elfogyott a bankközi bizalom, és a hitelezési aktivitás 2008-at követően; az is kérdéses, hogy egyáltalán projektet finanszírozzanak-e - fogalmazott Molontay Tamás, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank Magyarországi Fióktelepének vezérigazgatója. A bank tevékenységében jelentős súlya volt korábban a projektfinanszírozásnak, azon belül is a közműszektort érintő fejlesztéseknek, azonban a bizonytalanság, valamint a szigorodó tőkekövetelmények a banki tőke és hitelezés általános szűkülését okozta. Mindazonáltal hosszú távú szerződések nélkül ma Magyarországon nem lehet finanszírozni, miután a bankoknak az állam kockázatmentességébe vetett hite is megdőlt - fűzte hozzá.

Forrás: MTI

Lakás és lakópark ajánló

Petneház Társasház

Petneházy utca

Campus Sétány

Huszár utca 5.

Gergely Garden

Gergely utca 75.

Panoráma Lakópark Velence

Panoráma út 39.

Völgy Liget

Völgy utca 10.

KÖVESS MINKET









Lakás kereső