- BUDAPEST
- BUDAPEST REGION
- OTHER CITIES
Milliárdokat fizetnek ki feleslegesen a vállalkozások
Miközben a nyugati országokban, illetve a tengerentúlon külön tanácsadócégeket fogadnak a vállalkozások, hogy a működési költségek néhány százalékos csökkentésének forrását felfedezzék, addig Magyarországon a megszokás és az újdonságoktól való félelem következtében a legelemibb megtakarítási lépéseket sem tesszük meg. Alábbi 5 területen vannak bőséges tartalékok:
1. kommunikációs kiadások – a magyar vállalkozók még mindig arról ismerszenek meg, hogy folyton a fülükön a mobiltelefon. Pedig külföldön az igazán trendik már inkább videotelefonálnak, vagy legalábbis IP-alapon – tehát nem a mobil-percdíjak terhére – kommunikálnak. Az adatforgalom jóval olcsóbb, szinte kihasználhatatlan keret kapható egyszerű céges előfizetéshez, ráadásul immár platform-független mobilalkalmazások egész sora áll rendlelkezésre, hogy ingyenesen társalogjunk, vagy videotelefonáljunk más felhasználókkal. Ha egyszer csatlakozunk, meglepve fogjuk tapasztalni, hogy hány ügyfelünk van már fent a hálózaton, akiket eddig pénzért hívogattunk. Néhány fős kisvállalkozás esetében több tízezer forintot is elér egy előfizetésre jutó havi számla, eközben a nagy multik fillérekért beszélnek, vagy akár már egész céges kommunikációjukat IP-alapra helyezve spórolnak.
2. irodaköltségek – noha a magyarországi irodapiacon évek óta nem emelkedtek az árak, ez nem jelenti azt, hogy ne számítana egy-egy vállalkozásnak, hogy mennyit költ irodabérletre, és a kapcsolódó rezsire. Sajnos mai napig alig terjedt el az otthoni munka, a távmunka, pedig számtalan olyan megoldás van, amivel távol lévő munkavállalók is ellenőrizhetők, munkába jól bevonhatók. Projektmenedzsment-megoldások, munkaidő-nyilvántartások, file-megosztó programok segítségével egymástól távollévő emberek munkája is összehangolható, ugyanakkor irodai igényük megspórolható.
3. számlázás – noha a nemzetközi összehasonlítások szerint a középmezőnyben vagyunk az elektronikus számlák használata tekintetében, az azért nyilvánvaló, hogy ezzel nem lehetünk elégedettek, mert uniós viszonylatban az alsó harmadban szerepelünk a Billentis 2013-as felmérése szerint. „Mivel az elektronikusan kibocsátott számlák javarészét néhány nagy magyarországi multi produkálja, ezért ha az e-számlázást használó vállalkozásokat viszonyítjuk az összes potenciális vállalkozáshoz, akkor a penetráció csupán 1-2 százalék lehet” – vélekedik Piya Csaba az N-Ware Kft.-től. A Billzone.eu e-számlakibocsátó programot fejlesztő N-Ware szerint a vállalkozásokat egyelőre nem győzi meg sem a számlatömbökre és postaköltségre fordított felesleges kiadások mértéke, sem az, hogy talán az online pénztárgépeket is helyettesítheti egyes vállalkozások esetében az olcsó e-számla. A szakember azt jósolja, hogy igazán nagy áttörést az hozhat, ha az államigazgatás saját kibocsátása és számlabefogadási elvárásai is e-számlásak lesznek.
4. felhő – kis- és közepes vállalkozások informatikai hátterének kialakítására még mindig több vasat vásárolnak a magyarok, mint az feltétlenül szükséges lenne. A nyílt forráskódú irodai szoftverekkel és a neten elérhető bőséges és biztonságos online tárhelyekkel könnyebb, hatékonyabb, és nem utolsósorban olcsóbb a munka, mint az összetákolt irodai gépekkel és felesleges szerverekkel, háttértárakkal.
5. bérlés – a hitelválság óta ismét felerősödött az a meggyőződés az emberekben, hogy mindent csak tulajdonolni szabad, részletre, és hitelre vásárolni tilos. Mi a helyzet a bérelt eszközökkel, gépekkel, járművekkel? Egy vállalkozás életében a legnagyobb költsége a likviditásnak van, tehát ha nem jut pénz egy jövedelmező tevékenység finanszírozására, mert az például le van kötve feleslegesen tulajdonolt vagyonelemekben. Ha ezeket inkább csak rugalmas konstrukciókban béreljük, akkor ugyan megnőnek a rendszeres havi kiadásaink, viszont sokkal több tartalékunk marad, amivel fedezhetők készleteink, beruházásaink, egyéb kiadásaink.
- Most vegyél lakást? - A szakértők megmondják!
- Mi legyen az ingatlanpiaccal a következő 4 évben?
- Hol csökkentik az iparűzési adó?
- Megkezdte működését az Aegon Lakástakarék Zrt.
- Fontos határidő közeleg a NAV-nál
- Hat magyar cég a Deloitte rangsorába került
- Jelentősen erősödhet a kkv-k bankok közötti mobilitása
- Nagyot nőtt a GDP
- A járműipar segítette a külkereskedelmi többletet
- Felavatták az Egis 4,6 milliárd forintos beruházását