Milyen legyen Budapest 10 év múlva? - Centralizálás vagy halál

A főváros fejlesztési stratégiájáról, szükséges szervezeti-szabályozási változásokról vitatkozott a tegnap megrendezett Desztináció Marketing Workshop-on Budapest jelenlegi vezetése és ellenzéke. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint centralizálni kell Budapestet, a Fideszes Ughy Attila szerint egy-másfél éve van a fővárosnak ahhoz, hogy kitalálja az új szervezeti-szabályozási struktúrákat.

Ughy Attila, a Fidesz Fővárosi Frakcójának frakcióvezető-helyettese az Aera által szervezett konferencián elmondta, hogy az elmúlt 20 év az elszalasztott lehetőségekről szólt. Ughy Attila szerint a 80-as években Bécs és Budapest között nem volt számottevő különbség, míg ma hatalmas a különbség élhetőség, fejlettség tekintetében. Éppen ezért nagyon komoly feladtaok állnak a főváros következő vezetése előtt. A Fideszes politikus szerint Budapestnek a Kárpát-medence első számú városává, gazdasági-kulturális fővárosává kell tenni a várost.

Ikvai-Szabó Imre jelenlegi főpolgármester-helyettes szerint Budapest legfontosabb imidzsépítő eszköze a Duna. A fővárost jelenleg az agglomerációs törvény és a kerületi széttagoltság egyszerre bénítja meg Ikvai-Szabó szerint. Emellett a főpolgármester-helyettes szerint érdemes összevetni Bécs és Budapest feljlesztéseinek finanszírozását: míg az osztrák fővárosban a források 70 százalékban állami oldalról érkeznek, addig Budapesten ez az erány mindössze 20 százalék. Ikvai-Szabó szerint az infrastruktúra-fejlesztés és a közbiztonság kérdésében a legnagyobb Budapest lemaradása. A városnak üzemeltetési problémái vannak elsősorban: az üzemeltetésre fordított források jelenleg túlságosan szét vannak aprózódva az állami, fővárosi, kerületi és piaci szereplők között. A döntéshozatal a legapró üzemeltetési kérdésekben is nagyon lassú - tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Nem feltétlenül a városvezetés tehet a Budapesten elburjánzott túlzott bürokráciáról, mely jelentősen lelassítja az ingatlanfejlesztéseket. A Fideszes politikus szerint szabályozási változásokra van szükség: gyorsabbá és transzparensebbé kell tenni a fejlesztők szabályozási környezetét. Ughy szerint egy-másfél éve van a fővárosnak arra, hogy újragondolja, milyen szervezeti-vezetési struktúrákra van szüksége. Ikvai-Szabó szerint 2020-ra muszáj centralizálni Budapestet, különben a városnak nincsen jövője.

A fejlesztési koncepciók kapcsán a toronyházak kérdése is felmerült a beszélgetés során. Ughy Attila a magasházak kérdéséről elmondta, hogy tudomása szerint a XIII. kerüet jelenleg tárgyalja egy magasház építési engedélyének kiadását, és a Fideszes politikus információi szerint valószínűleg meg fogják adni az Árpád-híd pesti hídfőjéhez tervezett toronyház építési engedélyt.

Működhetne jobban is a rendszer

A konferencián a kerületi polgármesterek is megszólaltak. Láng Zsolt II. kerületi polgármester szerint a főváros és a kerületek viszonyát szabályozó rendszer közel sem tökéletes, azonban még a jelenlegi rendszert is lehetne sokkal jobban működtetni. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere élesebben fogalmazott, szerinte partner-számba sem veszi a fővárosi vezetés a kerületeket. A kerületi polgármester szerint a legtriviálisabb kérdésekben sincs kompromisszum-készség a fővárosi vezetésben. Példának a Várban lévő, a főváros által kezelt közutak borzalmas állapotát hozta fel, melyek felújtására a főváros midnen évben ígéretet tesz, azonban tenni nem tesz semmit.

Az I. kerületet 12 éve irányító politikus elmondta, hogy a kerületek hiába működnek együtt, hiába vannak közös elképzeléseik, ha a mindenkori központi kormányzat és a fővárosi vezetés nem partner ebben, akkor a kerületek tehetetlenek az adott ügyekben. Láng Zsolt szerint a kerületek és a főváros kapcsolatában a legnagyobb probléma az, hogy a fővárosban az elmúlt 20 évben nem született érdemi városfelesztési, városarculati, közlekedésfejlesztési stratégia, melyek mentén az adott kerületek dolgozhatnának.

Forrás: ReSource