Moszkvai ingatlanügy: gyanúsított egykori állami vezetők

Gyanúsítottként hallgatták ki kedden az ügyészségen Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet, valamint Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt - erősítette meg az [origo]-nak Dezső Antal, Tátrai ügyvédje. A kihallgatásokról először az MTV Híradója számolt be kedd délelőtt.

A Híradó szerint mindhármukat lakásukról, illetve jelenlegi munkahelyükről állították elő a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai. A Híradó úgy tudja: Fekszit, Székelyt és Tátrait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Az ügyészség szerint a moszkvai épületét áron alul adták el és ezzel 11 milliárd forint kárt okoztak az államnak.

Tátrai ügyvédje az [origo]-nak azt mondta: védence részletes vallomást tett, akit a kihallgatás után őrizetbe vettek az ügyészség munkatársai. Az MTI szerint a kihallgatás után Fekszit és Székelyt is őrizetbe vették. Székely Árpádot kedd délben sikerült elérünk, a volt nagykövet azonban kinyomta a telefont, miután munkatársunk bemutatkozott. Tátrai telefonja ki volt kapcsolva, Fekszi pedig nem vette fel a telefonját. Fazekas Géza,  a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az [origo]-nak azt mondta: nem áll módjában kommentálni a kihallgatásról szóló információkat.

Fekszi Mártát, Tátrai Miklóst és Székely Árpádot is őrizetbe vették az ingatlanüggyel kapcsolatban. Fekszi Márta és Székely Árpád panasszal élt a házkutatás, az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen, míg Tátrai Miklós az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen élt panasszal. Mindhárman vallomást tettek, amelyben tagadták, hogy bűncselekményt követtek el.

A Központi Nyomozó Ügyészség 2009 novembere óta nyomoz az épület eladása miatt. Keresztes Imre főügyész korábban az [origo]-nak azt mondta: több bűncselekmény gyanúja is felmerült a nyomozás során. Az egyik a hűtlen kezelés, az ügyészség szerint ugyanis felmerült az a gyanú, hogy ha a jogszabályoknak megfelelő módon adták volna el a moszkvai ingatlant, akkor magasabb áron lehetett volna értékesíteni a korábban állami tulajdonban lévő épületet. Az épületet körülbelül 4 milliárd forintért adta el a magyar kormány, ebből 3,5 milliárd volt a vételár, közel 500 milliót pedig előlegként fizetett ki a vevő, igaz, évekkel azelőtt, hogy az ingatlant megszerezte volna.

Ezen kívül az ügyészség magánokirat-hamisítás gyanúja miatt is vizsgálódik. Az ingatlan eladásáról ugyanis két adásvételi szerződés készült, egy 2008 márciusában, egy pedig 2008 októberében. Az első szerződés nem felelt meg a jogszabályoknak - mert nem előzte meg pályázatás -, így a második szerződés az ügyészség gyanúja szerint csak arra szolgált, hogy ezt a hiányosságot orvosolja. Mivel a második szerződés aláírását megelőző pályázat ugyanazt a vevőt - a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airt - hozta ki győztesnek, mint az első, az ügyészség szerint kétséges, hogy a pályáztatás mennyire volt tiszta.

A 17 ezer négyzetméteres, Lurdy-ház nagyságú ingatlan eladásáról a magyar kormány 2005-ben kezdett el tárgyalni. A későbbi vevőt gyakorlatilag már ekkor kiválasztották. Az eladás a kormány szerint azért húzódott el, mert csak az épület volt a magyar kormány tulajdonában, a földterület, amelyen az épület áll, orosz állami tulajdon volt. Az eladás zavaros részleteire először az ÁSZ jelentése hívta fel a figyelmet 2009 szeptemberben, később az ingatlant használó Külügyminisztérium és az épület tulajdonosi jogait gyakorló MNV is vizsgálatot indított az ügyben.