Mozgolódik-e az ingatlan­szektor a háttérben?

Nem hat újdonságként a hír, de továbbra is hatalmas a csend a hazai befektetési ingatlanpiacon. A szektor látszólag továbbra is Csipkerózsika-álmát alussza ugyan, de a háttérben vajon mozgolódnak-e a szereplők? Látható-e a háttérben akár a bérlők, akár a fejlesztők, vagy akár a befektetők részéről bárminemű mozgolódás, készülődés?

Furulyás Ferenc, ügyvezető igazgató, Jones Lang LaSalle Magyarország

A magyar ingatlanpiac és ezen belül a kereskedelmi ingatlanok piaca nemrég, hozzávetőleg tíz-tizenkét éve érte el azt a méretet, hogy nemzetközi viszonylatban is számon tartsák, intézményi befektetők foglalkozzanak vele. A 2003 és 2008 közötti évek az aranykort jelentették, a magyarországi befektetési piac csúcsa ezen belül 2007 volt, amikor nagyjából 2 milliárd euró értékben cseréltek gazdát kereskedelmi ingatlanok. Ezt követően az Egyesült Államokból kiindult subprime válság és az ennek kapcsán kialakult hitelszűke világszerte sokkal jobban sújtotta a kereskedelmi ingatlanok piacát, mint az egyéb, likvidebb és transzparensebb tőkepiaci területeket. Ezen belül a hazai ingatlanpiacot a rossz magyar gazdasági és iparági mutatók miatt nagyobb megrázkódtatás érte, mint közép-európai szomszédait. Drasztikus visszaesést tapasztaltunk a befektetési volumenekben. A lassan javuló makrogazdasági mutatók hatására mára már talán elkezdett javulni az ország megítélése. Ezenkívül a magyarországi befektetések mellett szólhat az is, hogy jelenleg még jóval magasabban állnak a régiós versenytársainkhoz viszonyított hozamok, mint azt egyes befektetők indokoltnak tartják. Tapasztalataink szerint a vevők, illetve eladók árazási elképzelései is elkezdtek közelíteni egymáshoz, így arra számítunk, hogy idén végre történhetnek nagyobb volumenű, hagyományos intézményi tranzakciók is.

A bérbeadási piacot tekintve szintén a lassú fellendülés jeleit látjuk. Jelenleg több nagyobb irodakeresési igény is van a piacon. Ha ezek idén meg tudnak valósulni, akkor az éves bérbeadási szint meghaladhatja a tavalyi 300 ezer négyzetmétert is. Új, spekulatív fejlesztések indítására nagyon kevés az esély. Amíg a kihasználatlansági mutatók nem tudnak javulni az iroda- és az ipariingatlan-piacon, addig kevés olyan fejlesztő lesz, amelynek anyagi háttere megengedi, hogy előbérlet nélkül kezdjen építkezni. A bérlői piacon ugyanakkor vannak nagyobb, speciális igények is, ezért az sincs kizárva, hogy olyan fejlesztéseket fognak megvalósítani, amelyeket a tulajdonosok egyelőre nem reklámoznak. Ilyen értelemben a kellemes meglepetések lehetőségét sem szabad kizárnunk.

A cikk további részét a ReSourceinfo.hu oldalán olvashatja.

Forrás: ReSource