Százmilliós bírsággal is sújthatók az ingatlanüzemeltetők

Az irodaházakban, bevásárlóközpontokban és ipartelepeken lévő bérlemények ellátásához szükséges villamos energia belső továbbadása szigorúan szabályozott tevékenység. A bonyolult előírások megszegése esetén a hatóságok akár több tízmilliós bírságot is kiszabhatnak az ingatlan üzemeltetőjére.

A szabályozási rendszer és a szerződések alapos áttekintésével ugyanakkor elkerülhetőek a büntetések, ráadásul sok esetben jelentős költségcsökkentés is elérhető.

A villamos energia belső továbbadásánál főképp azokra az esetekre kell nagy figyelmet fordítaniuk a cégeknek, amikor a bérlőkkel való elszámolás a bérlemények mért fogyasztása alapján történik. A szabályok megszegése esetén akkor is bírsággal kell számolni, ha a bérlemény által elfogyasztott energia árát az üzemeltető fizeti ki a szolgáltatónak, majd azt a mért adatok alapján további díj nélkül kiszámlázza a bérlőnek. Sőt, akkor is követni kell az előírásokat, ha a bérlő az ingatlanüzemeltető közvetítése nélkül vásárol villamos energiát valamelyik kereskedőtől.

„Véleményem szerint célszerű az ingatlanüzemeltetőknek és fejlesztőknek áttekinteniük az általuk alkalmazott belső szolgáltatási gyakorlatot, hogy elkerüljék a bérlői panaszokat, és nem utolsósorban a Magyar Energia Hivatal akár százmillió forintig terjedő bírsággal fenyegető eljárását. Több ezer kereskedelmi és piaci ingatlan, illetve több tízezer bérlő lehet érintett ebben a kérdésben ma Magyarországon”–mondta Dr. Erdős Gábor a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda bank és finanszírozás, illetve ingatlan szakcsoportjának vezetője.

A probléma forrása, hogy egy ingatlanon – például egy bevásárlóközponton – belül létesített belső hálózat is "magánvezeték" a villamos energia iparági szabályozása szerint, melynek létesítése és üzemeltetése sok kötelezettséget jelent. Amennyiben a vezetéken keresztül akár csak egyetlen bérleményt is ellátnak villamos energiával, úgy több rendelkezést is alkalmazni kell a bérlő jogai, az árképzés, a szerződéskötési kötelezettség, a számlázás és még számos egyéb kötelezettség tekintetében.

A szabályozás lényege a következő: a jogszabályok következetesen szétválasztják a magánvezeték üzemeltetését (hálózati szolgáltatás), illetve a vezetéken továbbított energia értékesítését a belső hálózatról vételezőknek (továbbadás). Mindkét tevékenységre két egymástól elkülönülő szabályrendszer vonatkozik, ideértve a felszámítható díjakat is.

Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, úgy a vezeték létesítését be kell jelenteni, és annak használatáról részletes szerződést kell kötni a magánvezetékről ellátottakkal, melyben a mérés feltételeiről is rendelkezni kell. Az általános szabályok szerint ez kizárólag hiteles mérőórával történhet. Mindez az érintett ingatlanok jelentős részénél jelenleg nem így történik. Abban az esetben, ha a bérlő közvetlenül kíván a villamos energia szükséglete fedezésére szerződni egy kereskedővel, az ingatlan és a magánvezeték üzemeltetője a magánvezetékes szolgáltatás jogos költségeit kiszámlázhatja. Mindez a teljes energetikai beruházás megtérülését eredményezheti, sok ingatlanüzemeltető azonban ezzel a lehetőséggel nincs tisztában.

Az ingatlanüzemeltető villamos energia továbbadása nem minősül kereskedelemnek, ha a továbbadott mennyiség átlagára nem haladja meg a felhasználó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. Ez tehát a villamos energia mint termék árára vonatkozik, és nem érinti a magánvezeték-használat után a fent említett módon jogosan felszámítható díjat.

A számlázás tekintetében sem egyszerű a helyzet. A magánvezeték-használat díját és a továbbadott villamos energiát, mint termék árat a bérlő részére kiállított számlán megbontva kell szerepeltetni. Ezektől elkülönítetten – a több jogszabály által meghatározott részletezettséggel – a különböző rendszerhasználati díjelemeket (átviteli, illetve elosztói), és a továbbhárított pénzeszközök (pl. szénfillér, "C" tarifa, stb.) is jelölni kell.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy a fent bemutatott problémák kezelésére célszerű jogi auditot végezni, melynek eredményeképpen meg kell kötni a megfelelő magánvezeték-használati szerződéseket a bérlőkkel, és ki kell alakítani a megfelelő díjstruktúrát, illetve számlaképet. Amennyiben ugyanis a magánvezetéken történő, akár ingyenes továbbadás nincs szerződésben rendezve, a nyújtott szolgáltatás ára indokolatlan profitelemet tartalmaz, vagy ha a kiállított számla nem tartalmazza a jogszabály szerinti részletezettséggel a jogszerű díjelemeket, a bérlők jogszabály-ellenességre hivatkozhatnak. Emellett a szabálytalanságok miatt a Magyar Energia Hivatal akár százmillió forint felső határú bírságot is kiszabhat ezekben az esetekben”– tette hozzá Dr. Erdős Gábor.


Forrás: IngatlanHírek.hu

Lakás és lakópark ajánló

Benczur 11

Benczúr utca 11

Dunaliget lakópark

Jégmadár utca 2.

Cordia Thermal Zugló III. ütem

Fischer István utca 119.

My City Residence

Hunor utca

In Budapest

Rottenbiller utca 17.

Fillér 53

Fillér utca 53

KÖVESS MINKET









Lakás kereső