Zölden fúj a gazdasági recesszió ellenszele

A tavalyi visszaesés után ismét világszerte teret nyer a zöld energia - tűnik ki a legutóbbi felmérésekből. Az ENSZ környezetvédelmi programjának ezen a héten  közzétett dokumentuma szerint középtávon nőnek a szektorba irányuló beruházások, és mint arról a párizsi Le Monde beszámolt, a zöld beruházásokat ösztönző REN21 nemzetközi hálózat is megállapította, hogy "a megújuló energia a gazdasági recesszió ellenszele, a kőolaj árának csökkenése és a nemzetközi klímaegyezmény hiánya ellenére is jól tartotta pozícióit."

A megújuló energia előállítására irányuló beruházások tavaly világszerte 162 milliárd dollárt tettek ki: ez ugyan 7 százalékkal elmarad a 2008 évihez képest, ám még mindig négyszerese  a 2004-es eredménynek. A gyengébb 2009-es szám legfontosabb oka az, hogy a beruházók nehezebben jutottak hitelhez.

Az összkép azonban az UNEP szerint azt igazolja, hogy a tiszta energia szektorának fejlődése "nem a bőséges hitelkínálat keltette beruházási buborék csupán, hanem olyan beruházási szektor, amely az elkövetkező években is fontos marad".

Az idei év első hónapjai igazolják ezt a megállapítást. Az első félévben 65 milliárd dollárt költöttek zöld energia projektekre, ami 2009 azonos időszakához képest 22 százalékos növekedést jelent - annak ellenére, hogy az ebben a szektorban igen aktív európai államok egy részét válság sújtotta, és a pénzpiacok is ingatagok.

Az ENSZ-ügynökség értékelése szerint 2009-ben csaknem 50 Gigawatt zöldenergia-termelő kapacitást hoztak létre világszerte a 2008-as 40 Gigawattal szemben - nem számítva a nagy vízienergia-projekteket. Az áramtermelő hidroenergetikai beruházások 28 Gigawattnyi új kapacitásával együtt a megújuló energia szektor bővülése megközelíti a fosszilis forrásokra alapuló új kapacitásokét. A REN21 szerint 2009-ben a világ áramfogyasztásának 18 százaléka származott megújuló energiaforrásokból.

2009-re jellemző volt a gazdasági válság ellensúlyozására kidolgozott ösztönzési tervek életbe lépése. Az UNEP kimutatása szerint ezek egy része a zöld energia előállítására és az energiatakarékosságra irányul. Ezek a programok egyelőre még nem hoztak érezhető változást, mert a tervbe vett költségeknek csak 9 százalékát használták fel 2009-ben. A további részt elvben 2010-2011-ben bocsátják rendelkezésre - feltéve persze, hogy a fejlett országokban bevezetett szigorítások nem akadályozzák meg a végrehajtást.

A kiadások alakulása az egyes földrajzi térségekben eltérő volt az elmúlt év során. A kutatási-fejlesztési kiadásokat nem számítva Kína került vezető helyre, 33,7 milliárd dollár értékű zöld beruházásai 53 százalékos növekedésnek feleltek meg. Az Egyesült Államok 17 milliárd dollárral követi, utána Nagy-Britannia 11,7 és Spanyolország 10,7 milliárd dollárnak megfelelő zöld beruházással következik.

A beruházások legnagyobb részét a szélenergia-szektorban eszközölték 2009 során, ez az ágazat Európában és az Egyesült Államokban egyaránt 39 százalékkal részesült az újonnan létesített zöld kapacitásokból, míg Kína egyenesen megduplázta kapacitását ebben a szektorban, 18,8 Gigawattal növelve azt. A REN21 jelentése szerint ez a szektor 2005 és 2009 között átlagosan évi 27 százalékkal bővült.