Az átlagon felüli keresők Újbudára mennek

A főváros XI. kerülete példaértékű növekedésnek indult az elmúlt években. A Gellért tér és a Bartók Béla út felújítása, a Lágymányosi öböl megkezdődött fejlesztése mind Újbuda dinamizmusát példázza. A XI. kerület terveiben ugyanakkor kitüntetett helyen szerepelnek a társasházi lakás- és az igényes irodaház-építések.

Ingatlanpiaci befektetők szerint a Dunától a Madárhegyig, a Gellérthegy lábától a Hosszúrétig elterülő Újbuda további fejlődésének adhat lendületet a négyes metró átadása, és a két új Duna híd megnyitása. A XI. kerületben újabb 69 lakásos, luxus­színvonalú, zöldövezeti lakópark építése kezdődött meg a Madárhegy és Hosszúrét találkozásánál fekvő tízhektáros területen. A beruházó Cordia Magyarország Zrt.-tudtuk meg Straub Fanni marketingigazgatótól. A főként a Corvin Sétány és a La Siesta lakópark lakásairól ismert Cordia (a Futureal csoport tagja) új ingatlanfejlesztése iránt e prémiumkategóriában máris nagy az érdeklődés. Nem véletlenül, hiszen egyes kutatások szerint az átlagon felüli jövedelemmel rendelkezők jelentős része ebben a kerületben szeretne lakni. Az igényes, zöld budai otthonok prémium jellegét a csendes környezet, a több irányban feltáruló panoráma, a tágas telekbeépítési forma, a lakások igényes tervezése és kivitelezése mellett a körzet jó közlekedése, illetve fejlett szolgáltatási infrastruktúrája teremti meg. A Cordia Terrace Madárhegy lakóparkon belüli igényeket kisebb élelmiszerbolt szolgálja ki, valamint kávézó, cukrászda is kényezteti majd a betérő vendégeket – mondta lapunknak Straub. A budai hegyvidék egyik utolsó beépíthető zöldfelületén, a Madárhegyen a területfejlesztés jövője nem korlátozódik a Cordia-telkekre. A kerületi építési tervek alapján a környéken igényes társasházak épülhetnek, míg a Gazdagréti út felől kialakított ingatlanon kertes családi házas övezetet jelöltek ki. A XI. kerület kiaknázatlan lehetőségeire hívja fel a figyelmet az Otthon Centrum korábbi elemzése is, amely szerint nem véletlen, hogy a kerület látványos fejlődésnek indult, hiszen itt tömeges lakásépítés helyett a nívós, emberi léptékű lakóingatlan-fejlesztéseket preferálják. A több mint 70 ezres kerületi lakásállomány az elmúlt tíz évben közel 5%-kal bővült. A XI. kerületben jelenleg is több olyan fejlesztés zajlik, amely az egész városra kihat. Újbuda népszerű a fővárosiak körében; elsősorban a magas végzettségűek jönnek ide szívesen, akik átlagon felüli keresettel rendelkeznek. A 136 ezer lakosú XI. kerület a főváros legnépesebb, változatos képű városrésze – olvasható az Otthon Centrum elemzésében. A kerületet az elmúlt másfél évtized során jelentősen érintette a városból való kiköltözési folyamat. Az elvándorlás, valamint a – fővárosi szinten idősnek számító korszerkezet miatti – magas természetes fogyás következtében a népesség másfél évtized alatt közel 22%-kal csökkent. Ebből azonban a népességszám jelenlegi stabilizálódásának köszönhetően az elmúlt öt évre csak alig 3% jut. Újbuda átlag feletti presztízsét jól mutatja a diplomásoknak a fővárosinál jóval magasabb aránya (33,7% 2001-ben). Ennek gyors, 5,7 százalékpontos javulása az elmúlt évtized során ugyancsak azt mutatja, hogy a XI. kerület népszerű költözési célpont a magas végzettségű és átlagon felüli keresettel rendelkező – az Újbudán belül költözők mellett elsősorban a többi budai, valamint a VII. és XIII. kerületből kikerülő – új lakók körében. A több mint hetvenezres kerületi lakásállomány az elmúlt tíz évben közel 5%-kal bővült. A nagy panellakótelepek és kiterjedt családi házas övezetek miatt az 1945 előtt épült lakások aránya (26%) jóval a budapesti átlag alatt marad. A laksűrűségi mutató (1,92 lakó/lakás) közel átlagosnak mondható. A kiterjedt ipari övezetek lakáscélú hasznosítása csak az elmúlt három-négy évben indult meg a kerületben, de annál gyorsabb felfutásúnak mutatkozott. Újbudán az összes megépült lakás mintegy háromnegyedét vállalkozók építik, ami a fővárosi átlagnál magasabb részarány. A kerületben a budapesti átlagnál nagyobb lakások épülnek. A három- és több szobás lakások aránya közel kétharmados, az új lakások 77 négyzetméteres átlagmérete pedig nagyobb, mint a fővárosi mutató. A tömeges lakásépítés 2002–2003 környékén indult be a Szerémi és Fehérvári út közötti részen, majd fokozatosan húzódott a Tétényi, Bartók Béla és Karolina út térségébe (Nádorliget, Kornélia Rezidencia, Kondorosi Lakónegyed, Tölgyes Lakópark, Mandarin Kert, Karolina Udvar – hogy csak a legnagyobbakat említsük). Az elmúlt néhány évben közel kétezer lakás épült ezen a területen, és a felmérés szerint jelenleg is mintegy ezer áll értékesítés alatt. Jön a metró Az egész városra kiható XI. kerületi fejlesztések közül a lakáspiacot közvetlenül is érinti a négyes metró építése. Bár közelmúltbeli példát nem lehet említeni ezzel kapcsolatban, az azonban biztos, hogy a metróval érintett, annak vonzáskörzetében lévő területen fellendülés várható az ingatlanpiacon. A XIII. kerület lehet megbízható minta erre, ahol a kilencvenes évek közepétől előbb a kiskereskedelmi és irodaingatlan-fejlesztések indultak be, majd a térség a nagy volumenű lakásépítések mintaterületévé vált. Mára ez a fejlődés, a lakóterületek megújítása távolodik a főúttól, és a magasabb kategóriájú, gyakran Duna-közeli ingatlanok építése vált látványossá. Egy másik nagy horderejű fejlesztés a Lágymányosi hídtól délre, a Lágymányosi-öbölben zajlik, ahol két ütemben, százmilliárdos beruházással sport- és szabadidős létesítmények, irodaházak, szállodák, vendéglátóhelyek épülnek, illetve szó van lakások építéséről is. A terület szóba került, mint az összevont minisztériumi negyed esetleges helyszíne. A közelmúltig elhanyagolt környezet funkcióváltása vonzerőt jelenthet majd lakóhelyválasztáskor, csakúgy, mint a Skála áruház jelenlegi helyén 2008-ra tervezett modern bevásárlóközpont megépítése. A Studio Metropolitana korábbi, reprezentatív mintán végzett és az Index internetes portálon publikált kutatása szerint azonban a fővárosiaknak a lakóhely megválasztása során a tömegközlekedésnél és a lakossági ellátásnál is fontosabb szempont a csendes, nyugodt, zöldövezeti környezet. Lakástípust tekintve a családi ház mellett a kis lakásszámú kertes társasház kapott jelentősebb számú szavazatot a felmérésben. Ugyanezen tanulmány másik eredménye azt mutatja, hogy a XI. kerületet csak a II. kerület előzi meg mint a leginkább vágyott lakóhelyi célpont Budapesten. Az emberek igényeivel nagyban összecseng az újbudai önkormányzat kinyilvánított célja: tömeges lakásépítés helyett a nívós, emberi léptékű lakóingatlan-fejlesztéseket részesíti előnyben. Jelenleg a kerület zöldövezeti részei (a hagyományosan magas presztízsű Sasad és Gellérthegy, a XXII. kerülethez csatlakozó Rózsavölgy–Péterhegy, valamint a csak a közelmúltban felfedezett Hosszúrét–Madárhegy) összességükben is csak kis arányát adják a lakásforgalomnak. Négy-nyolclakásos beruházásokon kívül csak két nagyobbat, a 300 lakásos Kőérberek–Tóvárost a XXII. kerület határában, és az 55 lakásos gellérthegyi Somlói úti projektet említhetjük. Mivel a városközponthoz legközelebbi Gellérthegyen már nincs nagy beépíthető terület, nem csoda, hogy az ingatlanfejlesztők épp most fedezik fel maguknak a jelenleg legnagyobb potenciált rejtő sasadi és madárhegyi területeket. Sasadon a több mint egy évtizedig üresen álló egykori Kinizsi laktanya 12,7 hektáros területén a Biggeorge’s-NV épiti Sasad Liget projektjét. A 2007 végén, 2008 elején átadni tervezett első ütemében több mint 200 lakást adnak át. A környéken építkezik a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. is, amelynek a Sasad Resort nevet adta a fejlesztő. A 10 milliárd Ft-os beruházással épülő új lakónegyed egyik legnagyobb vonzereje, hogy hatalmas zöldterületen helyezkedik el. Az elnevezés ugyanakkor utal arra is, hogy a majdan itt lakók nemcsak otthonra, hanem egy még Budapesten különlegességnek számító „életstílusra” is szert tehetnek – nyilatkozta Dömötör Mónika értékesítési és marketingigazgató. A „resort” kifejezés Amerikából származik, az ottani ingatlanpiacon ez azt jelenti, hogy a vevő az ingatlanhoz életstílust is vásárol, amelybe beletartozik a wellness-fitnesz lehetősége éppúgy, mint a zöld terület, a jó levegőjű környezet (gyakran lovaglási vagy golfozási lehetőséggel). Ezt a fajta komplex szemléletmódot próbálja Magyarországon elsőként meghonosítani a GTC a Sasad Resort lakópark megépítésével.

Forrás: ReSource