Az ingatlanguru befektetési tippjei

Sorozatunkban a hazai ingatlanpiac legfontosabb szereplői adnak ingatlanbefektetési tippeket és kommentálják a hét szakmai híreit, cikkeit. Ezen a héten Csoma András, a Raiffeisen Ingatlan Alap vezetője válaszol kérdéseinkre, aki a budapesti Nagykörútban lát fantáziát.

Mit szól a hét híréhez? Elképesztő ingatlanpaci lendületről számolnak be azok, akik Debrecenben járnak. Sorra épülnek a társasházak a városban, a környéken pedig fogynak a telkek. Mennyi pénzért kapunk telket és lakást a cívisvárosban? A közgazdász végzettségű Csoma András (31) a Hanwha Capital Budapest Értékpapír Rt-nél, majd az NN Magyarországi Biztosító Rt-nél foglalkozott értékpapír kereskedelemmel, valamint befektetésekkel. Később az OTP Értékpapír Rt. Corporate Finance részlegénél dolgozott pénzügyi elemzőként. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. munkájában 2001. júliusától vesz részt. Aktív szerepet vállalt a Raiffeisen Ingatlan Alap létrehozásában, az azóta eltelt időszakban pedig az alap kezelésében és befektetési portfoliójának kiépítésében. 2004-től az Alapkezelő vezérigazgató-helyettese, igazgatósági tagja. Bár a konkrét tranzakcióink feltételei üzleti titoknak minősülnek, saját tapasztalatunk alapján is meg tudom erősíteni, hogy a városban pezseg az ingatlanpiac. Nemrégiben debreceni üzlethelyiség vásárlásakor a budapestihez közelítő árat kellett fizetnünk a sikeres tranzakció érdekében. Az eladók elmondása szerint a beruházásukban készülő lakóprojekteknél is az átlagos budapesti kerületekkel összemérhető áron kelnek el az új építésű − igaz, Debrecen egyik kiváló adottságú területén épülő − lakások. Úgy gondolom, hogy ez elsősorban a város gazdasági fejlődésének eredményét és a lakosság kiegyensúlyozott fejlődésbe vetett bizalmát tükrözi, amely − politikai hovatartozástól függetlenül − minden bizonnyal a hosszú ideje stabil, kiegyensúlyozott önkormányzati politikának köszönhető. A folyamatot kifejezetten örvendetesnek tartom, mivel a budapesti lakásállomány elmúlt években megfigyelhető fiatalodása a vidéki nagyvárosokra nem vagy csak korlátozott mértékben terjedt ki, miközben a hazai lakásállomány megújulása, korszerűsítése égetően szükséges. Bízom benne, hogy a debrecenihez hasonló, kedvező példák több ingatlanfejlesztőt is vidéki projektek indítására ösztönöznek. Milyen ingatlanbefektetést ajánl az intézményi és a kisbefektetőknek? A kisbefektetők számára javasolható ingatlanbefektetési alternatívák körét sajnos szűkíti az ingatlanpiaci belépési korlát magas szintje, vagyis az átlagos befektető rendelkezésére álló vagyon nagysága. Így a kereskedelmi célú befektetések nagy része nem jöhet számításba. Ebben a szegmensben talán a budapesti Nagykörút tartogat érdekes lehetőségeket az átlagnál magasabb kockázatot is vállaló befektetők számára. Úgy gondolom, hogy ez a terület az elmúlt években méltatlanul kevés figyelmet kapott kereskedelmi szempontból, és hosszú távon jelentős átalakulásra számíthatunk ezen a téren. Meggyőződésem, hogy a bérbeadási célú, megfelelő méretű és elhelyezkedésű üzlethelyiség a mai árszintekkel összehasonlítva hosszú távon jelentős felértékelődésre van ítélve. Ennél kisebb nagyságrendben elsősorban olyan belvárosi, elsősorban VI. és VII. kerületi lakások vásárlásában látok fantáziát, amelyek a belváros hosszú távú rehabilitációs területein, már felújított részekhez közel találhatók. A tapasztalatok szerint ezeken a ma még elfeledett területek a megújulás után jelentős értéknövekedés várható. Az intézményi befektetőknek − az irodapiacon tapasztalható nagyon alacsony hozamszintek, valamint az egyre nehezedő bérbeadási feltételek miatt − elsősorban kereskedelmi projektek vásárlását vagy hasonló, elsősorban vidéki projektek fejlesztésébe való bekapcsolódást javasolnám. A gazdasági növekedés eredményeként emelkedő jövedelmek egy megfelelően megválasztott helyszín esetén hosszú távon stabil bérbeadhatóságot és emelkedő bérleti díjakat vetítenek előre.