Bahrein pavilonjáé az Arany Oroszlán

A legjobb projektnek járó díjat a zsűri japán építész, Junya Ishigami installációjának adta, amelyben azonban csak igen kevesen gyönyörködhettek: néhány órával a hivatalos megnyitó után ugyanis összeomlott.

A döntésnek nehéz nem politikai jelentőséget tulajdonítani: Bahrein az első a Perzsa-öböl államai közül, amely kiállít a biennálén, márpedig a Közel-Kelet arab államai megbízóként és helyszínként az építészet terén is jelentős tekintélyre tettek szert. A Biennále szervezői, ha kissé megkésve is, de érzékelik ezeket a hangsúlyváltokat. A bahraini kulturális miniszter, Mai Bint Mohammed Al Khalifa 2008-ban személyesen kapott meghívást az idei biennáléra, és a presztízshelyen, az Arsenale csarnokaiban prezentált installáció be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.

A bahraini pavilon „Reclaim” című tárlata az ország és a tenger viszonyának megváltozását vizsgálja. Az 1920-as években az addig főként halászatból élő miniállamben jelentős olajkészleteket fedeztek fel. Az új ipar kedvéért az ország hátat fordított a tengernek, a század második felében a felgyorsult urbanizáció pedig jelentős területeket hódított el a víztől. Egyre kevesebb tér jutott a hagyományos tevékenységeknek is. A hagyományos, építész részvétele nélkül összeácsolt halászkunyhók évtizedekre eltűntek a partokról, és csak az utóbbi években jelentek meg újra, megváltozott funkcióval: pihenő- és teázópavilonokként.

A kiállítás installációja, a három berendezett halászkunyhó erre a változásra hívja fel a figyelmet. A terem képernyőin olyan interjúk futnak, amelyeket az elmúlt évtizedek változásait első kézből megtapasztaló közéleti szereplőkkel és átlagemberekkel készültek. A kiállításhoz készült, igényes katalógus ugyancsak ezt a folyamatot vizsgálja, többek közt olyan neves szakértők tanulmányaival, mint Harry Guger építész, a Herzog & de Meuron korábbi partnere, a lausanne-i műszaki főiskola tanára. A kötet bemutatja azt a 2030-ig szóló fejlesztési tervet is, amelyet a Skidmore, Owings & Merrill készített az ország számára, és amely további területek feltöltésével számol a partok mentén.

A zsűri azt a döntést méltányolta, hogy az elmúlt 10-12 évben demokratikus váltáson átesett ország nem nagyléptékű építészeti fejlesztéseire, hanem a hagyományok és az új érzékeny viszonyára, ezen belül pedig egy ikonikus építészeti határterület, a tengerpart jelenségeire helyezte a hangsúlyt. A funkciót váltott halászkunyhókban pedig a Kazuyo Sejima főkurátor által meghatározott téma, a „People Meet in Architecture” különösen kiváló példáját látták.

A legjobb projektnek járó Arany Oroszlánt az ugyancsak az Arsenale területén kiállító Junya Ishigami Associates installációja, az építészet határait feszegető „Architecture as air: Study for château la coste” kapta. A rendkívül vékony sodort szénszálakból álló installáció egy négy meter széles és magas, 13 méter mély házat formázott, amely azonban néhány órával a hivatalos megnyitó után összeomlott. A zsűri “az anyagszerűség, a láthatóság és végeredményben az építészet határainak feszegetéséért”, “egyedi és megalkuvás nélküli víziójáért” díjazta a gyorsan megsemmisült munkát.

Ezüst Oroszlánnal ismerték el a belga-holland együttműködésben készült 7 rooms 21 Perspectives című kiállítást, az OFFICE Kersten Geers David Van Severen és Bas Princen közös munkáját. Az építészek az Arsenale kihasználatlan, hátsó részén elhelyezkedő tárolószobákban rendeztek az épített élet különleges tereit bemutató fotókiállítást. A hivatalos díjak mellett a zsűri kiemelt elismerésben részesített három kiállítást, ugyancsak az Arsenale területén. A kínai Amateur Architecture Studio hagyományos kínai elveken alapuló kupoláját, az indiai Studio Mumbai installációját, amely a tradicionális ácsmunkához szükséges szerszámokat és berendezéseket sorakoztatta fel, illetve a holland Piet Oudolf kültéri installációját.

Mint az már korábban kiderült, az építészeknek járó életműdíjat idén Rem Koolhaas kapta. A holland sztárépítész irodája, az OMA kiállítóként is megjelent a biennálén, rendkívül izgalmas és gondolatébresztő projektet prezentálva a közelmúlt építészeti értékeinek megőrzésével kapcsolatban. A díjakat egyébként a régi kiállító országoknak és az egykori olasz pavilonban számos meghívott építésznek helyet adó területen, a Giardiniban jelentették be, ahol a zsűri idén egyetlen projektet sem talált díjazásra méltónak.