Fejlesztési hullám a régióban - Budapest az élen

A fejlesztői aktivtiás mellett a tranzakciós piac is kiemelkedően teljesít a közép-kelet európai régió ingatlanpiacán. A külföldi befektetők likviditása a régió ingatlanpiacának méreteihez képest végtelen, a fejlesztési boom így már olyan piacokra is átterjedt, mint Horvátország, ahol 2007-ig két év alatt megduplázódhat a teljes irodaállomány.

A legtöbb iroda továbbra is Budapesten áll üresen, miközben a DTZ várakozásai szerint a magyar fővárosban adják át a legtöbb új irodaházat a régióban. Közép-kelet európai irodapiaci körképünk. Új szereplő a piacon: robbanás Horvátországban 2006-ban a DTZ adatait alapul véve összesen több mint 900 ezer négyzetméternyi új irodaterület kerül átadásra Közép-Kelet Európában (Budapest, Varsó, Prága, Pozsony, Bukarest, Szófia, Zágráb). Ez azt jelenti, hogy a régió modern irodaállománya kb. 12%-kal nő A fejlesztői aktivitás Budapesten a legmagasabb, itt mintegy 220 ezer négyzetméternyi új A-kategóriás irodaházat adtak át, illetve fognak átadni az év hátralevő részében. A budapestihez hasonló volumeneket adnak át a fejlesztők Varsóban és Bukarestben is. Kiemelkedően magas az új irodaterület nagysága Horvátországban, a zágrábi modern irodaállomány közel 40%-kal bővülhet 2006-ban. A horvát fővárost sokáig kerülték a külföldi befektetők és a fejlesztők, ám a gazdasági és politikai rendszer stabilitásával, valamint a az EU-csatlakozás egyre közelebb kerülésével a horvát piacra is beléptek 2004-ben. Az igazi áttörést azonban egyértelműen a 2006-os év hozta, hiszen idén összesen 106 ezer négyzetméterrel bővülhet a 2004-ben még mindössze 120 ezer négyzetméteres A-kategóriás állomány. A pionír szerepet a horvát piacon is nagy részben az osztrák (Immorent, Europolis, Hypo-Alpe Adria) és kis részben az izraeli fejlesztők (GTC) vállalták magukra. Hasonló folyamatot figyelhettünk meg a régió legtöbb országában, legutóbb Bukarestben (Immoeast, Europolis, CA Immo) és Szófiában (Raiffeisen, Soravia Bautrager). Prága vezet a régióban Az elmúlt időszak folyamatait vizsgálva láthatjuk, hogy a román kereskedelmi ingatlanpiac rohamos mértékben konvergál a "core-KKE" piacok (Budapest, Varsó, Prága) felé. Ez a konvergencia nemcsak a tranzakciós hozamokban követhető nyomon, hanem a fejlesztési volumenekben is. Budapest után ugyanis a román fővárosban adják át a legtöbb A-kategóriás irodaterületet 2006-ban. Egyértemű, hogy a bukaresti irodapiac más utat jár be, mint az EU-hoz szintén jövőre csatlakozó bolgár főváros. A román gazdaság mérete, stabilitása és növekedési potenciálja alapján Bukarestet irodapiaci szempontból inkább a már említett core piacokhoz lehet sorolni, míg Szófia a régió legkisebb piaca, mind abszolút mértékben, mind az egy főre eső irodaterületet nézve. Az egy főre jutó irodaterületeket vizsgálva láthatjuk, hogy csakúgy mint a tranzakciós hozamokat tekintve, Prága és Varsó kiemelkedik a régióban, s csak utánuk következik Budapest és Pozsony. A régióban csak Varsó és Prága büszkélkedhet 6% alatti hozamokkal, a prémium A-kategóriás termékek esetében mind két fővárosban 5.5%-os hozamról számol be a DTZ jelentése. A relatív irodaállományt és a befektetési hozamok tekintetében viszonylag szoros korrelációt fedezhetünk fel a régión belül. Az A-kategóriás irodaházak kihasználatlansági aránya Budapesten a legmagasabb, ez különösen annak fényében érdekes jelenség, hogy amint láthattuk, a fejlesztők aktivitása abszolút értelemben véve is nálunk a legeerősebb. Bukarest és Szófia alacsony üresedési rátája egyértelműen a minőségi termékek alacsony kínálatával magyarázható, azaz ezekben a városokban középtávon is rendkívűl jelentős fejlesztési volumenekre számíthatunk.

Forrás: Portfolio.hu