Igazságtalannak tartja az értéknövekedési hozzájárulást az IKE

A javaslat által felvetett problémára a megoldást a településrendezési szerződésekre vonatkozó szabályozás átalakításában látja az IFK. A kölcsönös előnyökön alapuló településrendezési megállapodások garantálják, hogy a területfejlesztéshez rendelt pénzügyi hozzájárulás a területhez szorosan kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére legyen felhasználva. Az alábbi okok miatt az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület nem ért egyet az értéknövekedési hozzájárulás bevezetésével. Mint közleményükben írják:

Az értéknövekedési hozzájárulás igazságtalan, mert egy a jövőben esetlegesen bekövetkező érték növekedést jelenbeli tényként kezel, függetlenül attól, hogy a telek tulajdonosa képes-e, vagy kívánja-e valaha is kihasználni a feltételezett érték növekedési potenciált.  Tehát a tervezet olyan dologért ír elő kötelező ellentételezést, amire a telek tulajdonosának esetleg nincs is szüksége. Ráadásul, ha a telek tulajdonosa a telek értékesítésével realizálja az értéknövekedést, az eladási és a beszerzési ár különbözete, mint jövedelem után adót (pl. SzJA) köteles fizetni, azaz a telek felértékelődéssel szerzett jövedelmet összességében lényegesen nagyobb közteher sújtja, mint más jövedelmeket, például tőkejövedelmet. Figyelmen kívül hagyja továbbá az infláció értékre gyakorolt hatását.

Az értéknövekedési hozzájárulás közgazdaságilag megalapozatlan, mert a forgalmi értéket nem a településrendezési eszközök vagy egy az önkormányzatok által elkészített „ingatlanérték-kataszter”, hanem, minden esetben a piaci kereslet és a kínálat határozza meg.  Továbbá azt is aggályosnak tartjuk, hogy a tervezet alapján az önkormányzat szubjektíve határozhatja meg az ingatlan „bázis” értékét és az értéknövekedés mértékét is, vagyis az adóalapot. Nem vitatjuk, hogy a településrendezési eszközök megalkotása, vagy módosítása hatással lehet a forgalmi értékre, önmagában azonban nem képes egy ingatlan forgalmi értékének növelésére. Mivel a településrendezési eszköz módosításából önmagában nem következik értéknövekedés, ilyen jogcímen a hozzájárulás megfizettetésének nincs alapja.

Az értéknövekedési hozzájárulás beszedése az önkormányzatok számára viszonylag kis befektetés mellett megszerezhető többletforrást jelent.  Amennyiben azonban egy forráshiányos önkormányzat a bevételek kiegyensúlyozása érdekében rendszeresen él ezzel a lehetőséggel, az egészséges településszerkezet megbomlik, bizonyos területek potenciálisan túlépítetté válnak, az önkormányzat infrastrukturális költségei és kötelezettségei elszállnak, miközben a helyi lakosok megtakarításai csökkennek.  Ráadásul a magas beépíthetőségű telkek sokasága miatt azok ára nem növekszik, így a tulajdonosoknál a várt többletek nem jelentkeznek.  Mindezek a település hanyatlásához vezethetnek.

Az IFK álláspontja szerint amennyiben egy terület övezeti átsorolása változik, és a településrendezési szerződés alapján a fejlesztés által a helyi infrastruktúrára gyakorolt többletterheket az átsorolt területek tulajdonosai átvállalják, egy mindenki számára kedvező helyzet jön létre: a település fejlődni tud, fenntartható többlet adóbevétele keletkezik, az építéssel az építőipar megrendelésekhez jut és adókat fizet.