Kevesebb bért kapunk a Júliusban érvénybe lépő új Munka Törvénykönyve miatt

Ha egy cégnél nem létezik kollektív szerződés, és nincs is olyan szakszervezet, aki ilyet köthetne, akkor az üzemi tanács is köthet a munka feltételeit érintő megállapodást. De az üzemi tanács nem változtathatja meg a munka díjazásával kapcsolatos kérdéseket, például, hogy mennyi bérpótlékot fizetnek az egyes műszakokban a vállalatnál. Ha nincs a munkáltatónál érvényes kollektív vagy üzemi megállapodás, még a munkaszerződésben is van lehetőség eltérésre. Fontos azonban, hogy a munkaszerződés alapesetben csak a munkavállaló előnyére térhet el a törvénytől, kivéve, ha a törvény kifejezetten engedélyt ad a negatív eltérésre. Tehát a munkaszerződés szintjén lesz leggyengébb a rugalmasság. Ebből következik, hogy az új törvény inkább a nagyobb vállalatok számára ad lehetőséget a lazításra és a rugalmas foglalkoztatásra.
 

A változások között talán a legerősebb a dolgozók pénztárcáját is érinti, júliustól ugyanis nem lesznek bebetonozva a különböző munkaidőhöz kapcsolódó bérpótlékok. Bár a törvény felsorolja a túlórát, vasárnapi pótlékot és műszakpótlékot, mindezek nem szerepelnek az eltérő rendelkezések védett tételei között, a kollektív szerződés tehát akár a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Például nem fizet vasárnapi pótlékot, vagy nem 50%-ot, hanem csak 30%-at. Ha a kollektív szerződésben az áll, hogy nincs túlóra pótlék, akkor már nem lehet a munka törvénykönyvére hivatkozni, hogy de az jár.


Az új Munka Törvénykönyve kimondja: a munkaszerződés a határozott idő lejárta előtt is felmondható lesz, nem tesz különbséget a törvény határozatlan és határozott időre foglalkoztatott között. Korábban a határozott idős munkaszerződést egyoldalúan csak rendkívüli okok miatt lehetett felmondani, ellenkező esetben a szerződést felrúgónak a hátralévő időre ki kellett fizetnie a munkabért.