Mennyibe kerüljön az üzemeltetés?

Az ingatlanüzemeltetési tendereken a munka megszerzésére pályázók annyira leszorítják a vállalási árat, hogy abból optimálisan nem üzemeltethető az irodaház, vagy a bevásárlóközpont. A bekövetkező meghibásodások, halogatott karbantartások később pótlólagos beruházást tesznek szükségessé. Az ingatlant kezelők célja az, hogy alacsonyan tartsák a ráfordításokat, és ezt az üzemeltetés költségének minimalizálásával tudják elérni.  

  
Egy ingatlan működtetésének két szereplője van: a kezelő az, aki szerződést köt a bérlőkkel,  üzemeltető pedig fizikailag üzemelteti a házat, hozzá kell fordulni műszaki jellegű meghibásodás esetén. A konferencia első két szekciójában e két terület képviselői szólaltak fel - külön-külön -, de kiderült, hogy jobb lett volna a közös gondolkodás, ami a gyakorlatban is hiányzik.
 

A résztvevő szakemberek beszámoltak internetes licit során kialakított árról és olyan szóbeli licitről, ahol az ajánlati ár feléről indult volna az árlejtés. A helyzet rendezésére az üzemeltető cégek szakmai szervezetet hoztak létre, amelyben célul tűzték ki a szakmai minimumárak meghatározását.
 

Az Ptk. változásairól Erdős Gábor ügyvéd, a Deloitte partnere megemlítette, hogy a március 15. előtt - ekkor lépett hatályba az új Ptk. - kötött szerződések módosításaira a régi Ptk.-t kell alkalmazni, míg a később született szerződések módosításaira az új Ptk. az irányadó. Változott a birtokvédelemre vonatkozó előírás is, amit most már nem csak a jegyzőnél, hanem közvetlenül a bíróságnál is lehet kezdeményezni. Másik újdonság: a régi és az új bérbeadó egyetemlegesen felel a szerződés betartásáért a bérlő felé.