Mérsékli a lakásár csökkenést az új budapesti metró

A 4-es metrót, amely Kelenföld vasútállomást köti össze a Baross téri Keleti pályaudvarral, nyolc év építés után adják át. A 7,4 kilométeres, tíz állomást magába foglaló első szakasz építése 2006-ban kezdődött el.  A metrószerelvények külsőre megegyeznek a 2-es vonalon közlekedő Metropolis kocsikkal, de a 4-es metró teljesen automata  vezérlésű, tudtuk meg az MTI közleményéből.

Az új metróvonal hatását a lakásárakra egyelőre nehéz vegytisztán kimutatni, véli az Otthon Centrum. Az év első két hónapjában mind az érdeklődők, mind az adásvételek száma jócskán meghaladta az egy évvel korábbi értékeket. Vidéken és a fővárosban a metró által érintett és nem érintett területeken egyaránt fellendülés tapasztalható, ezért nem határozható meg, hogy mennyi köszönhető ebből a metrónak. A beruházás több éve tart, az alagútépítés 2006-ban indult meg, az átadás pedig többször csúszott. A metró, illetve hatása így már évekkel ezelőtt beépült a várakozásokba.  A hatás megítélésében azt is figyelembe kell venni, hogy az alapkőletétel évében, a lakáspiac devizahitelek másodvirágzását élte, míg az átadás a válság okozta mélypontra esik, így a hatás nem feltétlenül reálérték emelkedésben, inkább visszafogottabb árcsökkenésben mutatkozhat meg.  

Az ingatlanok esetében az egyik legfontosabb szempont az elhelyezkedés. „Az elhelyezkedés magába foglalja többek között a terület rendezettségét, közlekedési kapcsolatait is” – mondja Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. – „A metróberuházás a nyomvonal környékén mindkét szempontra hatással van.” A Rákóczi tér teljes felújítása például sokat javított a terület megítélésén, ami a lakáspiaci keresletben és az árakban is megmutatkozik. A tér megközelíthetősége a 4-6-os villamos, illetve a Blaha Lujza tér közelsége miatt eddig is kiváló volt, így itt egyértelmű, hogy a tereprendezés hatása erősebb. Idesorolható a Kálvin tér is, de részben a II. János Pál Pápa tér is, amelynél a közlekedési kapcsolat hatása már valamivel erősebb. A budai oldalon a Móricz Zsigmond körtér illik ebbe a sorba, amely eddig is Dél-Buda közlekedési csomópontja volt, a metró beruházással együtt pedig a tér is jelentősen megújul. A metró hatása itt azonban nehezen azonosítható, hiszen a pár éve megnyílt új bevásárlóközpont is pozitív hatással volt a könyék ingatlanpiacára.

A több pozitív hatás együttállására a pesti oldalon a Kálvintér, illetve a környéke a jó példa. Egyrészt a Móricz Zsigmond körtérhez hasonlóan az új metróvonal előtt is kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezett a tér, másrészt a közeli Budapest Szíve projekt szintén növelte a terület népszerűségét, már a metró átadását megelőzően. A Budapest Szíve projekt önmagában is jó példa, hogy a felszíni közterület fejlesztések milyen fellendülést tudnak hozni a környék lakáspiacára. A Kecskeméti utcában, illetve az Egyetem tér környékén a felújítás, a forgalomcsillapítás hatására egyértelműen nőtt a kereslet, itt gyorsabban lehet értékesíteni a lakásokat, mint a környéken lévő, egy-két utcával távolabb fekvő ingatlanokat.

Debrecenben szintén a közelmúltban indult el a 2-es villamos, amely kapcsán nagyon hasonló tapasztalatok alakultak ki az ingatlanpiacon. Egyértelmű árfelhajtó hatásról Debrecenben sem beszélhetünk, az új budapesti metróhoz hasonlóan itt is az árcsökkenést tompította a fejlesztés. A párhuzam olyan szempontból is folytatható, hogy a közlekedési szokások megváltozásával, a buszok visszaszorulásával a Civis város lakáspiacán a jövőben is fog változásokat hozni az új vonal.