Panellakás, mint bevételi forrás

Az MNB kamatvágásaival az elmúlt időszakban nem csak a THM szintek lettek vonzóbbak, hanem ezzel együtt a betéti hozamok is mérséklődtek. 2013 végén egy átlagos, éven belül lekötött forintbetét 2,48 százalékos kamatot ígért, míg egy évvel korábban 5,9 százalékot, még korábban pedig 6,21 százalékot. Ennek következménye, hogy a betétesek közel 1000 milliárd forintot vettek fel  a tavalyi évben - hívja fel a figyelmet a DH elemzése, mely szerint ilyenkor tradicionálisan az ingatlan a menekülőút a befektetőknek. Különösképpen azért, mert az ingatlanárak nagyjából két éve stagnálnak a mélyponton, így a bérbeadási hozam mostanra túlmutat a bankbetétek hozamánál.

Januárban a budapesti befektetők átlagosan közel 14 millió, vidéken pedig 10 millió forintot költöttek lakásonként. Ez az árkategória a kedvelt 50-60 négyzetméteres méretsávban a téglaépítésű lakásokat jelenti, de a DH elemzése a panelekre is kitér, mint a hozamok terén abszolút versenyképes típusra.

Természetesen a "bruttó hozamok" csak irányadóak, hiszen nehéz kalkulálni az esetleges nem várt ráfordításokkal, vagy olyan kieső időszakokkal, amikor bérlő nélkül áll az ingatlan. A mostani helyzet azért kivételes, mert az alacsony ingatlanár és az olcsó forrás (viszonylag alacsony THM) ritkán jár együtt a piacokon. Ha emellé állítjuk a magas kiadási hozamok tényét, akkor az is előfordulhat, hogy a zömmel készpénzes befektetői vásárlók mellé megjelennek a hitelből vásárló befektetők is, akik kiadási célzattal vásárolnak - vélik a DH elemzői.