Startvonalnál az irodafejlesztők

Már a jövő évben számítani lehet az irodafejlesztések beindulására, hiszen a jó lokációjú irodákat hamarosan felszívja a piac. A másik húzó ágazat az ipari ingatlanok piaca lehet, hiszen a gazdasági fellendülés első jelei itt érzékelhetőek. - vélekedik Kotsis Róbert, a Horváth és Társai DLA Piper ingatlancsoportjának vezetője.

Az iroda ingatlanok piacán a válságot megelőzően számos tisztán spekulatív fejlesztéssel lehetett találkozni. Az irodapiacot jellemző túlzott optimizmus pedig azt eredményezte, hogy még ma is csaknem 25% a bérbeadásra váró területek aránya. Számos projekt viszont még a válság előtt, illetve alatt eljutott abba a fázisba, hogy kész tervek, illetve elindított fejlesztések várják a finanszírozás és a kereslet visszatérését a piacra. „Az iroda piac lassan de biztosan fel fogja szívni a jó minőségű, jó lokációjú irodákat, így a jövő évtől kezdődően jelentősebb aktivitásra lehet majd számítani a fejlesztői oldalon.” – vélekedik Kotsis Róbert, a Horváth és Társai DLA Piper ingatlancsoportjának vezetője.

Az ipari ingatlanok iránti kereslet viszonylag gyorsan követi a gazdasági folyamatokat, így a várakozások szerint elsőként ez az ingatlanpiaci szegmens fog feléledni.  Ez részben a gyártói aktivitás növekedésének, a működő tőke várható beáramlásának, és nem utolsó sorban a fogyasztás lassú emelkedésének lehet a következménye. Rövid távon is számos új zöldmezős beruházás megjelenésére lehet számítani. Az üresedési ráta jelenleg is ebben a szegmensben a legkisebb.

Befagyott a lakáspiac

A háztartások jövedelmének csökkenése, a svájci frank árfolyam elszabadulása és a bankok válságot megelőző rendkívül liberális hitelezési politikája összességében oda vezetett, hogy a lakáshitelesek jelentős része nem képes eleget tenni a törlesztési kötelezettségének. A magyar lakosság kedvelt befektetési vagyon eleme volt az ingatlan, azonban a kialakult helyzet sokakat elbizonytalanított, nehéz helyzetbe sodort azzal, hogy sem érték sem időzítés szempontból nem a tervezettek szerint használhatják fel befektetéseik nyereségét.

 

„A lakóingatlanok piaca a deviza hitelezés leállítása, és a hitel feltételek szigorítása miatt mára befagyott, az új építési engedélyek száma még a tavalyi mintegy 17 ezres szinthez képest is drasztikus - csaknem 40%-os - visszaesést mutat. E piaci terület a mai napig nyögi a válságot megelőző hitel dömping következményeit.” – hívja fel a figyelmet Kotsis Róbert.

Ahhoz, hogy ez a piaci szegmens újra erőre kapjon, számos problémát meg kell oldani. Elsőként a devizahitel problémáját. Ugyan a helyzet megoldására a közelmúltban konkrét intézkedések születtek, ám azt is látni kell, hogy ez a probléma még csaknem egy évtizedig nyomasztani fogja a döntéshozókat. „Sem a bankok sem az állam nincs abban a helyzetben, hogy a devizahitelesek árfolyamveszteségét átvállalja. Az intézkedések átmeneti könnyítést tesznek lehetővé, ami segíthet sok bajba jutott háztartásnak levegőhöz jutni, azonban a felvett hiteleket és kamatait, végül vissza kell fizetni.” – tette hozzá a DLA Piper szakértője.

Leállt a kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése

A kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése szorosan összefügg a lakossági fogyasztás alakulásával. Sajátosan magyar jelenség, hogy bár a lakosság fogyasztása 2006-tól kezdődően csökkenésnek indult erre nem reagáltak beruházás-visszafogással a kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztői. A fogyasztás visszaesése azonban mára olyan méreteket öltött, hogy a kiskereskedelmi bérlők komoly küzdelmet folytatnak vállalkozásaik fenntartásáért, a tulajdonosok energiáinak java részét pedig a bérleti és üzemeltetési díjak behajtása emészti fel.

„Ennek ellenére bizakodó vagyok a tekintetben, hogy az ország makrogazdasági mutatóinak javulása okából, valamint a Magyar piacon jelenleg elérhető hozam prémium lehetősége miatt a kiskereskedelmi ingatlanok piacán jelentős élénkülés, és a korábbi éveknél lényegesen több akvizíciós tranzakció várható.  Azonban a már bejelentett néhány új projectet leszámítva újabb jelentős fejlesztésekre e piaci szegmensben valószínűleg még legalább 3-4 évig várni kell.” – összegzi Dr. Kotsis Róbert.

Source: Goodwill Communications