A lánctartozások roppanthatják össze az építőipart

A recesszió hatására az elmúlt öt évben 85 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az építőiparban. 2006-hoz képes ma már 42 százalékkal kevesebb a megrendelés, a lakásépítő-ipari cégek pedig a piacuk 75 százalékát vesztették el. A lánctartozások mértéke tavaly év végére több százmilliárd forint, de pontos adatok nincsenek, az ÉVOSZ becslése szerint 400 milliárd forintról van szó, s ennek körülbelül a felét sosem fizetik ki, mert a tartozó cég megszűnt, eltűnt a piacról. Ez a tartozásmennyiség állandósul, újratermelődik folyamatosan nehéz helyzetbe hozva az építőipart, mondta Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A szakszövetség elemzése szerint a lánctartozások egyik oka a rosszhiszemű, csaló megrendelői magatartás, amelynek során a megrendelő a vállalkozónak nem igazolja le a valós teljesítést, így az nem tud számlát benyújtani. A megrendelő erőfölényben van, hiszen ő rendelkezik a pénzzel, de a vállalkozási szerződések sem kiegyensúlyozottak, nem képviselik kellő mértékben a kivitelező, az alvállalkozó érdekeit, magyarázta Koji László. A ma érvényes jogszabályok szerint a vállalkozó azzal sem védheti magát, hogy az általa megvásárolt és beépített anyagokat visszabontja. Ilyen esetben sokkal erősebb birtokvédelmet kellene kapniuk a vállalkozóknak, hogy ne mehessen át a megrendelő tulajdonába a részteljesítés sem, amíg a teljesítés ellenértékét ki nem fizeti. Ez jogszabályi és szankcionálási kérdés, s az is fontos lenne, hogy az ezzel kapcsolatos bírósági perek ne húzódhassanak el két-három évig, hangsúlyozta az ÉVOSZ alelnöke.

A cégek nagyon nehezen tudják követni az építési jogszabályok állandóan változásait is, s a gyakori módosítások ellenére az építési piac továbbra is zavaros és átláthatatlan, tette hozzá Koji László.