
- BUDAPEST
- BUDAPEST KÖRNYÉKE
- TOVÁBBI VÁROSOK
-
Az olimpia menti meg a Fadesa-t?
A Fővárosi Közgyűlés decemberben egyhangúlag elfogadta 2020-as budapesti olimpiai lehetséges helyszíneiről szóló előterjesztéseket. Az tervezett olimpiai létesítmények helyszínei részben magánbefektetők, részben pedig állami és önkormányzati kézben vannak.
Előbbiek között szerepel a múlt
évben csődvédelmet kérő Fadesa Martinisa csepeli telke is, ahová a szervezők
olyan különböző piaci hasznosítású létesítményeket terveztek, mint a médiafalu
és az olimpiai falu. Az olimpia érdekében létrejövő együttműködésről mára
megkezdődtek az egyeztetések a Fadesával - írja a Napi Gazdaság.
A Duna menti olimpia jegyében a Hajógyári-szigettől a belvároson át a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően a Duna jelentené az egyes olimpiai helyszínek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások főbb tengelyét. A koncepció kitekint az átmeneti zóna hasznosítására is, így Zugló és Kőbánya közt további helyszínekkel bővülne a fővárosi fejlesztési paletta.
Az tervezett olimpiai létesítmények helyszínei részben magánbefektetők, részben pedig állami és önkormányzati kézben vannak. Utóbbiak között szerepel a Hajógyári-sziget északi vége, a csepeli szigetcsúcs 30 hektáros közparkja vagy a szennyvíztisztítótól északra fekvő terület, Kopaszi-gát melletti Egyetemváros, továbbá a Margitsziget és a stadion környéke.
Ugyanakkor a szervezők olimpiai létesítményt szánnának a csepeli szigetcsúcson, a Fadesa egyik telkére is: ennek egyik részén, a közparktól délre kapnának helyet a piaci hasznosítású létesítmények, mint a médiafalu és az olimpiai falu. Az olimpia érdekében létrejövő együttműködésről már megkezdődtek az egyeztetések az ingatlanfejlesztővel, melynek keretében a várakozások szerint a Fadesa vállalja, hogy a területen csak az olimpiai helyszíneket illető döntések megszületését követően határoz (2013), tehát addig nem építi be a területet.
A történethez hozzátartozik, hogy a spanyol ingatlanfejlesztő cég igencsak megsínylette a pénzügyi válságot - tavaly csődvédelmet kért és intenzív eszközértékesítésbe kezdett. A jelenlegi ingatlanpiaci helyzet, az említett telek adottságai (pl. az építési engedélyhez szükséges infrastruktúra-fejlesztések) és a társaság pénzügyi helyzete rövid távon egyébként is erősen megkérdőjelezi bármilyen fejlesztési projekt létrejöttét a területen. Bár ahogy Beleznay Éva budapesti főépítész felhívta a figyelmet, egy olimpiai létesítmény mindenképpen növelné a területre tervezett lakópark vonzerejét.
Az olimpiai program tervezői PPP beruházást tartanának ésszerűnek a Kopaszi-gát környékén. A tervek érintik a portugál Mota-Engil tulajdonában álló területet is, amely kiszolgáló létesítmények létrehozására lenne alkalmas.
Beleznay Éva a tervek kapcsán hangsúlyozta, hogy a Duna menti városi olimpia lehetséges alternatívaként követheti az olyan extenzív, zöldmezős rendezvényeket, mit a pekingi, vagy várhatóan a londoni olimpia lesz.
A Duna menti olimpia jegyében a Hajógyári-szigettől a belvároson át a Csepel-sziget északi csúcsáig terjedően a Duna jelentené az egyes olimpiai helyszínek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások főbb tengelyét. A koncepció kitekint az átmeneti zóna hasznosítására is, így Zugló és Kőbánya közt további helyszínekkel bővülne a fővárosi fejlesztési paletta.
Az tervezett olimpiai létesítmények helyszínei részben magánbefektetők, részben pedig állami és önkormányzati kézben vannak. Utóbbiak között szerepel a Hajógyári-sziget északi vége, a csepeli szigetcsúcs 30 hektáros közparkja vagy a szennyvíztisztítótól északra fekvő terület, Kopaszi-gát melletti Egyetemváros, továbbá a Margitsziget és a stadion környéke.
Ugyanakkor a szervezők olimpiai létesítményt szánnának a csepeli szigetcsúcson, a Fadesa egyik telkére is: ennek egyik részén, a közparktól délre kapnának helyet a piaci hasznosítású létesítmények, mint a médiafalu és az olimpiai falu. Az olimpia érdekében létrejövő együttműködésről már megkezdődtek az egyeztetések az ingatlanfejlesztővel, melynek keretében a várakozások szerint a Fadesa vállalja, hogy a területen csak az olimpiai helyszíneket illető döntések megszületését követően határoz (2013), tehát addig nem építi be a területet.
A történethez hozzátartozik, hogy a spanyol ingatlanfejlesztő cég igencsak megsínylette a pénzügyi válságot - tavaly csődvédelmet kért és intenzív eszközértékesítésbe kezdett. A jelenlegi ingatlanpiaci helyzet, az említett telek adottságai (pl. az építési engedélyhez szükséges infrastruktúra-fejlesztések) és a társaság pénzügyi helyzete rövid távon egyébként is erősen megkérdőjelezi bármilyen fejlesztési projekt létrejöttét a területen. Bár ahogy Beleznay Éva budapesti főépítész felhívta a figyelmet, egy olimpiai létesítmény mindenképpen növelné a területre tervezett lakópark vonzerejét.
Az olimpiai program tervezői PPP beruházást tartanának ésszerűnek a Kopaszi-gát környékén. A tervek érintik a portugál Mota-Engil tulajdonában álló területet is, amely kiszolgáló létesítmények létrehozására lenne alkalmas.
Beleznay Éva a tervek kapcsán hangsúlyozta, hogy a Duna menti városi olimpia lehetséges alternatívaként követheti az olyan extenzív, zöldmezős rendezvényeket, mit a pekingi, vagy várhatóan a londoni olimpia lesz.
Forrás: Portfolio.hu
Kapcsolódó hírek
- Jelentősen csökkent a készházgyártás
- Jóváhagyta az Apollo gumiabroncsgyárához nyújtandó támogatást az Európai Bizottság
- Elkelt a Green House
- Új tulajdonosa van a Párisi Udvarnak
- Optimista hangulatot mért az RICS
- Kezdődik a Lánchíd utca és környékének felújítása
- Mi legyen az ingatlanpiaccal a következő 4 évben?
- Átadták a dán Lego új gyárát Nyíregyházán
- Kész az Eiffel Palace
- Építés helyett korszerűsítési hullám az irodapiacon