Drágulást hozhat jövőre a gyenge forint

A júliusi mélypont óta folyamatosan kúsznak felfelé az árak, és a már novembertől megjelenő jövedékiadó-emelés, valamint a januártól élő 27 százalékos áfa még nagyobb mértékben ráerősít a dinamikára. A Napi-konszenzus így 4,1 százalékos fogyasztói árindexet vár 2011 utolsó előtti hónapjára, ami decemberben egy hajszálnyival csökkenhet. A legfrissebb számokat holnap teszi közzé a KSH. A viszonyítási pontként megjelenő 2010. év végi bázis még viszonylag alacsony szinten képes tartani az ütemet. Az adóváltozásokon túl viszont van még kockázati tényező: az árfolyam − mondta Samu János, a Concorde makroközgazdásza. Nem valószínű, hogy hamar 300 forint alá megy az euró, így az importált árukba gyorsan begyűrűzhetnek az árak.

Ha lesz EU−IMF-megállapodás, akkor év végére 280 körülre csökkenhet ugyan a forintkurzus, de addig bőven lesznek ideges periódusok a piacon, amelyek nem engednek teret az árazási ütem mérséklődésének. Ugyanakkor ha a nemzetközi intézmények kérnék a költségbefagyasztással, valamint az energiahordozók (gáz, távhő, villany) ársapkájával járó tételek újragondolását, az tovább gyorsíthatja az árak növekedését. Az alacsony belső kereslet és a laza munkaerőpiac mellett nincs érdemi tér az áremelkedésre, mégis, a vállalatok egyre kevésbé képesek lenyelni vagy a termékszerkezet átalakításával kikerülni a gyengülő forintból származó többletköltséget. Így a januári áfaemeléssel együtt alulról súrolja majd az árindex a hat százalékot − véli Oszlay András, a Takarékbank elemzője.

Jövő év végére a forint erősödése, valamint a bázishatás mérsékli majd valamelyest az árindexet, az éves átlag a konszenzus szerint így is 4,7 százalékon marad − szemben az idénre várt 3,9 százalékkal. Bár az összeg a hagyományos éves szintekhez képest mérsékeltnek számít, a mostani időszak nem tekinthető szokásos évnek. Korábban többen úgy vélekedtek, ha másra nem is lesz jó a válság, legalább az árak beragadásával segítheti az inflációs várakozások horgonyzását. Az adóemelések azonban veszélyeztetik ezt. Magyarországon sosem volt hiteles antiinflációs politika, a fiskális szigorítások gyakran az egyes termékek árait érintő adóemelésekben csapódtak le, így a magyar társadalom emlékképében nincs olyan nominális horgony, amely elősegíthetné a várakozások mérséklődését − mondta Oszlay. Így hiába esik kívül az egyszeri drágítás a jegybanki horizonton, a hazai árképzésben gyökeret verhet.