Érvényteleníthetik-e a devizahitel-szerződéseket?

2013.12.12.

Érvényteleníthetik-e a devizahitel-szerződéseket? Egy kérdés a sok közül, amely kapcsán a Kúria december 15-re időzített döntésére várnak az adósok és a kormány is. A Kúria eddigi határozataiból és egyéb eseti döntéseiből azonban kiolvasható, hogy milyen állásfoglalás születhet, fetéve, hogy a testület hű marad elveihez és nem sérül a jogállamiság, írja a Pénzkérdés blog.

A blog elemzése szerint a Kúria mostanáig következetesen úgy foglalt állást, hogy az érintett szerződések devizakölcsön-szerződések, függetlenül attól, hogy a követelést ténylegesen forintban kell teljesíteni.

Egyértelművé tette a Kúria azt is, hogy a perbeli kölcsönök elválaszthatatlan része a konverzió és eddigi álláspontja szerint ezek a szerződések nem ütköztek jogszabályba, a jó erkölcsbe, nem voltak uzsorás szerződések. Az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatásal kapcsolatban a Kúria úgy foglalt állást korábban, hogy az árfolyamváltozás becslése nem volt kötelező tartalma a szerződésnek. Nincs mozgástere a Kúriának abban a kérdésben sem, hogy milyen lehetőségei vannak a bíróságnak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés utáni körülmény-változásoknak valamelyik szerződő fél &eacu te;rdek& eacute;t sértő hatását.

Számos alkalommal kifejtette a Kúria azt is, hogy a fogyasztói kölcsönszerződések esetében nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására, miközben valamely érvénytelenségi ok fennállása esetére is a szerződés érvényessé nyilvánítását az eredeti állapot helyreállításával egyenrangú jogkövetkezményként fogalmazza meg.

Kulcsfontosságú lesz az egyoldalú kamatemelésről való állásfoglalás. A blog elemzője szerint erről a kérdésről csak elvi éllel és általánnos érvénnyel határozhat a Kúria, az nem szűkíthető le a devizaalapú lakossági hitelekre. Ha tehát az efféle szerződéses kikötést érvénytelennek nyilvánítaná, az minden banki hitelre vonatkozna, így alapvető hatással lenne a teljes banki hitelezésre.