Hitelességi válság a hitelminősítéknél

2008, de különösen idén ősz óta egyre több bírálat éri a nagy nemzetközi hitelminősítőket, miszerint tevékenységük, elemzéseik nem minden esetben tekinthetők függetlennek. Mindezt erősíti, hogy nem csak mint független előrejelzők, hanem mint üzleti tanácsadó szerepében is megjelentek. Ez pedig bárki számára egyértelmű összeférhetetlenséget jelent.

Magyarország kormányzati szereplői az utóbbi időkben igyekeznek bagatellizálni a Moody's legutóbbi lépését (a hitelminősítők tevékenységének redukálásának öt éves hagyománya van Magyarországon), miközben Brüsszel felől is komolyabb kritika éri a nemzetközi tanácsadó cégeket.

A pénzügyi válság egyik tanulsága, hogy a nagy hitelminősítő intézetek sem tévedhetetlenek, sőt, becsléseikkel olykor katasztrofális döntéseket generáltak, ráadásul nemcsak független előrejelzőként ténykedtek, hanem az üzleti tanácsadó szerepében is megjelentek. Az összeférhetetlenség több mint evidens, ezért amikor az EU felvázolta a válság utáni Európa új pénzügyi szabályozási és ellenőrző rendszerét, nem feledkezett meg a hitelminősítőkről sem, amelyek közül az igazán ismertek de facto monopolhelyzetben vannak.

A kezdeményezés lényeges elemei, hogy létre kell hozni a hitelminősítők egységes európai felügyeletét, amely általában kontrollálná tevékenységüket, és biztosítaná a korrekt piaci versenyt is, továbbá ellenőrizné a minősítőkhöz érkező információkat, átláthatóbbá tenné tevékenységüket, és egyben fokozná az értékelések által érintett intézmények, befektetők, egyszóval az összes piaci szereplő védelmét is.

Kedden már életbe lépette döntés, de ez csak annyit ír elő, hogy az unióban ténykedő hitelminősítőket nyilvántartásba kell venni. A tervezet további és jóval erőteljesebb szabályozás gyakorlati sínre tétele a magyar uniós elnökségre vár. Olyan kérdések merülnek fel, hogy hogyan lehet a szuverén kibocsátók hitelminősítőktől való függését csökkenteni, hogy lehet elkerülni, hogy a hitelminősítések ráerősítsenek a piaci turbulenciákra, és így bizonyos kritikus helyzetekben maguk is hozzájáruljanak a destabilizációhoz – sorolta a feladatokat Kármán András államtitkár, aki maga is részt vett az unió pénzügyminiszteri tanácsülésén.

Magas István, a Corvinus Egyetem Világgazdasági tanszékének vezetője az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában úgy vélte, a legégetőbb gond az összeférhetetlenség. A világcégek új kibocsátásainál, kormányok által kibocsátott kötvényeknél tanácsokat adó nagy minősítők papíron nincsenek ugyan monopolhelyzetben, de a gyakorlatban nagyon erősek, és egymást is erősíthetik akkor, amikor véleményt mondanak a másik papírjairól. A szakember úgy látja, a piacoknak ezért muszáj lenne olyan független intézményeket teremteni, amelyekben bíznak. Magas szerint egy uniós vagy hatósági hitelminősítő központ életre hívása valamit segíthet ugyan, de ez nagyon lassú és költséges folyamat.

Forrás: Magyar Rádió Online