Hoppá: Kétezer milliárdot termel a féllegálisan működő magyar iparág

Az európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon a létesítménygazdálkodási piac rendkívül laza keretek között működik. A szakma reputációja alacsony; nincsenek általánosan ismert és elfogadott szakmai irányelvek, ráadásul a működési jogosultság, valamint a szakképzés tekintetében sincsen általánosan elfogadott rendszer. A létesítménygazdálkodási iparág jelentőségét mutatja, hogy szinte nincs olyan szervezet, amely képes lenne létesítménygazdálkodási szolgáltatások nélkül működni. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, becslések szerint a hazai létesítménygazdálkodási piac évente nagyjából kétezer milliárd forint hozzáadott értéket termel, 400 ezer fős foglalkoztatottságával a nemzeti össztermék 7 százalékát adja, és a munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztatja.

 A nemzetgazdasági szempontból fiatal kora ellenére meghatározó jelentőségű iparág mindezekkel együtt alapvető szabályozási hiányosságokkal küzd. Szakmai irányelvek, etikai normák, képzettséghez kötött működési jogosultság, működést szabályozó szakmai felelősségbiztosítás – mind-mind válaszra váró nyitott kérdések. A munkaképes lakosság mintegy 10 százalékát foglalkoztató iparág nyújtotta szolgáltatások színvonalának megőrzéséhez és a fekete foglalkoztatás visszaszorításához állami szerepvállalás szükséges – véli Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere. Míg más iparágban a piaci szereplők árazásában a 20-30 százalékos eltérés az átlagos, a létesítménygazdálkodás piacán az esetenkénti 100 százalékos árkülönbözet sem ritka.