
- BUDAPEST
- BUDAPEST KÖRNYÉKE
- TOVÁBBI VÁROSOK
-
Jönnek a magasházak Budapestre? - Nagyra nőhet Csepel
Októberben kerül a fővárosi közgyűlés elé a magasházak kérdése. Ikvai-Szabó Imre, Budapest főpolgármester-helyettese a milánói ingatlanos szakvásáron, az EIRE-n befektetőknek elmondta, hogy a tervek szerint a fővárosban csak a Csepel-szigeten épülhetnének 55 méternél magasabb épületek.
Mint ismeretes a magasház építés számos nagy magyar fejlesztő fantáziáját és lobbierejét megmozgatta. Budapesten több fejlesztő is lobbizott, lobbizik azért, hogy 55 méternél magasabb épületet építsen. Ikvai-Szabó bejelentésével eldőlni látszik a szabályozási probléma, úgy néz ki, hogy csak Csepelen lehet magasházat építeni. Kérdéses azonban, hogy egy ilyen lokációval mikor épül valóban magasház Budapesten, hiszen elméletileg magasházat csak nagyon drága telekre (tehát nagyon jó lokációban) érdemes építeni, ráadásul elsőként. Másodlagos lokációkban szerepük erőteljesen korlátozott lehet.
Ma Budapesten a magasházak, toronyházak szabályozási környezete egyáltalán nem nevezhető egyszerűnek, alapvetően egy többszintes szabályozási rendszer határozza meg, hogy hol, milyen magas épületet építhetnek a fejlesztők. A szabályozás különböző szintjeinek bemutatása határozottan túlmutat ezen cikk terjedelmein, a lényeg azonban egyértelmű; ma Budapesten a jelenlegi szabályozás gyakorlatilag nem teszi lehetővé az európai viszonylatban is toronyháznak számító épületek felépítését.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szerint egyébként magasŹépítménynek azok az épületek számítanak, melyekben a legfelső építményszint szintmagassága meghaladja a 30 métert. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) definíciói szerint ugyanakkor magasháznak az minősül, mely 30 méternél magasabb, de az építménymagasság nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 métert. A BVKSZ ezen kívül meghatároz egy "különleges magasépület" kategóriát, ahol "önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 méter magasságig helyezhető el", és ahol a legnagyobb vízszintes vetület maximum 25 méter lehet. A BVKSZ alapján a "különleges magasházak" egyetlen pontja sem haladhatja meg a 90 métert.
Ma Budapesten a magasházak, toronyházak szabályozási környezete egyáltalán nem nevezhető egyszerűnek, alapvetően egy többszintes szabályozási rendszer határozza meg, hogy hol, milyen magas épületet építhetnek a fejlesztők. A szabályozás különböző szintjeinek bemutatása határozottan túlmutat ezen cikk terjedelmein, a lényeg azonban egyértelmű; ma Budapesten a jelenlegi szabályozás gyakorlatilag nem teszi lehetővé az európai viszonylatban is toronyháznak számító épületek felépítését.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szerint egyébként magasŹépítménynek azok az épületek számítanak, melyekben a legfelső építményszint szintmagassága meghaladja a 30 métert. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ) definíciói szerint ugyanakkor magasháznak az minősül, mely 30 méternél magasabb, de az építménymagasság nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 métert. A BVKSZ ezen kívül meghatároz egy "különleges magasépület" kategóriát, ahol "önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 méter magasságig helyezhető el", és ahol a legnagyobb vízszintes vetület maximum 25 méter lehet. A BVKSZ alapján a "különleges magasházak" egyetlen pontja sem haladhatja meg a 90 métert.
Forrás: Portfolio.hu
Kapcsolódó hírek
- Jelentősen csökkent a készházgyártás
- Jóváhagyta az Apollo gumiabroncsgyárához nyújtandó támogatást az Európai Bizottság
- Elkelt a Green House
- Új tulajdonosa van a Párisi Udvarnak
- Optimista hangulatot mért az RICS
- Kezdődik a Lánchíd utca és környékének felújítása
- Mi legyen az ingatlanpiaccal a következő 4 évben?
- Átadták a dán Lego új gyárát Nyíregyházán
- Kész az Eiffel Palace
- Építés helyett korszerűsítési hullám az irodapiacon
Előző hír:
Nincs befektetési vadászidény a DTZ szerint
Nincs befektetési vadászidény a DTZ szerint
Következő hír:
Az új generáció mindent megváltoztat! - A babzsáké a jövő?
Az új generáció mindent megváltoztat! - A babzsáké a jövő?