Százmilliárdos megszorítás jön Magyarországon?

A kormány mindig váratlan meglepetéseket tartogat a büdzsékészítés folyamatát nyomon követőknek. Miután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, majd Cséfalvay Zoltán államtitkár megerősítette, hogy a korábban várt másfél százaléknál alacsonyabb, 0,5-1 százalékos lehet jövőre a GDP-növekedés üteme, a költségvetést végül mégis 1,5 százalékos növekedés (és 268 forintos euró) mellett terjesztette be az Országgyűlés. Orbán Viktor kormányfő két hétre rá a brüsszeli EU-csúcs pénteki napját érezte a legmegfelelőbb pillanatnak, hogy bejelentse, módosítani kell a makropályán, mivel a külső piacok a vártnál lassabban és gyengébben teljesíthetnek majd.

Mekkora GDP-re számít a kormány?

Nehéz azonban megmondani, hogy milyen mértékben rontana a kormány a tervezett GDP-ütemen és ez jelentene-e további megszorítást. A hivatalos kommunikáció ugyanis az NGM akkora tartalékot tárazott be, amely még fél százalékos növekedés mellett is elviszi a hátán a büdzsét. A kormány azonban a piaccal és az elemző cégekkel szemben a lefele korrigált prognózisok versenyében lépés hátrányban van. Többek között a GKI, de már az OECD is recessziótól tart, elsősorban az eurózónát övező borús kilátások miatt. Ha a költségvetés minden tartalékát feléli a kormány és a GDP stagnálna, akkor a 2,5 százalékos GDP-arányos deficit ugyan nem, de a három százalék körüli szint még tartható lenne - véli Samu János, a Concorde közgazdásza. Ugyanakkor ez azt jelentené, hogy semmilyen mozgástere nem maradna a kormánynak, miközben a recesszió valószínűsége fokozatosan növekszik. A mozgástér legalább egy 100 milliárdos plusz tartalékot igényelne, de egy e fölötti 100-200 milliárd forintnyi további megtakarítás is szükséges lenne ahhoz, hogy egy visszaesést követően is tartsa magát Magyarország a vállalt hiánycélhoz.

Egy európai recesszió is elképzelhető

A GDP pénteken publikált harmadik negyedéves üteme 1,4 százalék volt, azonban az összetétele egy cseppet sem biztató. A termelési oldalon ugyanis a mezőgazdaság hatalmas lendületet adott a mutatónak, már pedig jövőre semmi sem biztosítja, hogy ez megmarad. A kormányfő ráadásul egy elég borús képet festett fel az európai gazdaságról, amelyről az előrejelzések egyre inkább technikai értelemben vett recenziót várnak az első félévre (azaz két egymást követő negyedévben is csökkenjen a szezonálisan kiigazított GDP negyedéves üteme), de vannak, akik akár az éves szintű visszaesést sem zárják ki. A magyar kormány eddig folyamatosan a hazai gazdaság által kiemelt jelentőséggel bíró Németországéhoz igazította a növekedési ütemet, és az tényleg igaz, hogy a hivatalos német GDP-előrejelzés vidámabb annál, mint amit az eurózóna állapota sugall.

A költségvetés átállhat a vészforgatókönyvre

Ugyanakkor ha Orbán is ilyen pesszimistán beszél, elképzelhető, hogy a makropályát recessziós forgatókönyvre állítanák be - vetette fel Oszlay András, a Takarékbank elemzője, aki jelenleg elég pesszimista abban, hogy a költségvetés és makropálya mellett ténylegesen elérhető lenne a várt 2,5 százalékos deficit. Ha a kormány tényleg teljesíteni akarja a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, ahhoz 100-200 milliárdot valahonnan szereznie kell. A bevételi oldal eleve súlyosan terhelt, és úgy tűnik nincs már érdemi mozgástér - bár sok meglepetés volt már kormányzati oldalon az utóbbi időben -, ellenben a kiadási oldalon még elképzelhető, hogy vannak tartalékok. Ez azonban szintén érzékeny terep - tette hozzá Oszlay. Az egészségügy és az oktatás ugyanakkor biztosan olyan sorok, amelyekből további lefaragás a hosszú távú jövőt ásná alá. Más elemzők azonban szimplán nem tudták értelmezni a kormányfő kijelentését. Korábban ugyanis egyszerűbb lett volna átalakítani a költségvetést, most viszont hamarosan elvileg elfogadnák már a büdzsét és nem látni, hogy mennyire akarja tényleg újragondolni a kormány az egészet.