Telekadó lesz Miskolcon

Nem engedünk az IMF-nek!", "Nem adjuk fel Magyarország függetlenségét" - állt többek között azokban a hirdetésekben, amelyeket országos napilapokban jelentetett meg októberben a magyar kormány. Ezekkel a hirdetésekkel azt a látszatot szerette volna kelteni az Orbán-kabinet, hogy az EU/IMF-hitelhez csak akkor juthat hozzá Magyarország, ha teljesíti az IMF követelését, s bevezeti például az ingatlanadót.

A helyzet azonban az, hogy ingatlanadó már létezik Magyarországon IMF nélkül is: az önkormányzatok nyakra-főre vetik ki, s ha már kivetették, emelik az építmény- és a telekadót. Ezeknek pedig mindegyike ingatlanadó, mindegy, hogy minek nevezzük. A lényeg, hogy ingatlanhoz kötődik, ingatlan után kell megfizetni a terhet.

Az eszon.hu információi szerint a miskolci fideszes városvezetés például a már meglévő építményadó mellé most éppen be akarja bevezetni a telekadót is. A november 15-i közgyűlési előterjesztés szerint azért van szükség az új adónemre, mert a helyi és helyben maradó adók közül a gépjárműadóból származó bevételek egy jelentős része, 60 százaléka 2013 januárjától már az államot illeti meg. Mindez 600 millió forintos bevételkiesést jelent az önkormányzatnak, s ezt a forráscsökkenést akarják részben pótolni az új adónemmel, a telekadóval, illetve a már meglévő építményadó emelésével.

A miskolci telekadó nem vonatkozna a belterületi művelés alatt álló földekre, valamint a külterületi termőföldre sem. Mentességet élvez a lakóépülettel beépített telek is, de csak abban az esetben, ha az épület valóban lakásként szolgál. Az adó nem érinti az állam, az önkormányzat és az egyházak tulajdonában álló ingatlanokat sem, s feltételes adómentesség illeti meg az alapítványokat, egyesületeket, közszolgáltató szervezeteket és köztestületeket is, amennyiben esetleges vállalkozási tevékenységük után adófizetési kötelezettségük nem keletkezik, s az ingatlant alaptevékenységük kifejtésére használják. Mindez azt jelenti, hogy adózni kell például azután a telek után, amelyet azért vett meg a tulajdonosa, hogy egyszer, ha lesz rá pénze, házat építsen rajta magának.

Az adó mértéke beépítetlen belterületi telek után 120 forint/négyzetméter, beépítetlen külterületi és zártkerti ingatlan esetén 80 forint/négyzetméter lenne. Az épülettel rendelkező földterület (melynek beépítettsége nem éri el az alapterület 5 százalékát) után, belterületi ingatlan esetében 105 forint/négyzetméter, külterületi és zártkerti ingatlan esetén 70 forint/négyzetméter lenne az éves adó. Nem kellene adót fizetni az ipari és termelő tevékenységet szolgáló, illetve az ipari park területén fekvő ingatlanok után sem.

A telekadóból 2013-ban - az előterjesztésben szereplő becslés szerint - várhatóan 80-100 millió forint folyhat be, míg a megemelt építményadóból 200 millió forintos forrásbővülést remél a fideszes városvezetés.

(eszon.hu)