Egyre több zöld irodaház épül

Manapság a zöld elveket már nem elég csak hangoztatni: a bérlők konkrét tanúsítványokat és igazolásokat igényelnek, hogy garanciát kapjanak leendő bérleményük hatékonyságáról. Ez a hazánkban újnak számító folyamat rohamléptekben gyűjti a híveit - derül ki a környezettudatosságban élen járó Skanska Magyarország irodapiaci körképéből, amely Csehország, Lengyelország és Magyarország irodapiacait mérte fel. A legfontosabb statisztika szerint az irodaház-tulajdonosok 83%-a tesz lépéseket a környezeti hatások csökkentése érdekében. Egy fejlesztőnek pedig ez többet jelent az egyszerű ajánlásnál: ez a 83%-os arány világosan jelzi számukra, hogy a jövőben nem érdemes a környezeti, gazdaságossági és fenntarthatósági tényezőket a költségcsökkentés érdekében háttérbe szorítani, hiszen sem bérlőket, sem befektetőt nem fognak találni a projektjükre.

A részletes elemzésből az is kiderül, hogy a környezettudatos ingatlanok jellemzőjének a válaszadók 85%-a a csökkentett energiafelhasználást, 70%-uk a megújuló energiaforrásokat, 61%-uk pedig a környezetbarát anyagok felhasználását jelölte meg. Ami a környezettudatosság gyakorlatát illeti, a felmérésben részt vevők közül a legtöbben szelektíven gyűjtik a szemetet, energiahatékony világítótesteket használnak, vagy összegyűjtik a használt elemeket. Az Európai Unió GreenBuilding programjáról, melynek feltétele a rendeletekben előírtakhoz képest 25%-os energiatakarékosság, viszont kevesen értesültek; ennek ellenére mégis 27% vélekedik úgy, hogy érdekelné őket a környezetvédelmi tanúsítvány megléte egy új iroda kiválasztása során. Ennek a programnak a partnere a Skanska Népliget Center fejlesztése is.

Vezető szabványok

Manapság két fontosabb minősítési rendszer forog a köztudatban: az egyik a BREEAM, a másik pedig a LEED. Mindkét szempontrendszer alapvető értékei közé tartozik az energia­megtakarítás, mind környezetvédelmi, mind gazdaságossági célból.

A BREEAM (Enviromental Assessment Method) környezeti terhelést osztályozó értékelési módszert az angol Building Research Establishment (BRE) állította össze. A rendszer a tervezéstől a megvalósításon át az üzemeltetésig vizsgálja és pontozza a felhasznált anyagokat és a kivitelezési technológiát. A teljesítmény alapján nyolc kategóriában értékelik az épületet, majd a pontszámok összesítése alapján "Megfelelt", "Jó", "Nagyon jó" vagy "Kitűnő" minősítést kaphat az épület.

A LEED, azaz (Leadership in Energy & Environmental Design) értékelési rendszert az amerikai USGBC (Green Building Environmental Council of the United States) hívta életre, és felügyeli mind a mai napig. A folyamatosan karbantartott szempontrendszer az adott fejlesztésre és annak térbeli elhelyezkedésére vonatkozó, leghatékonyabb kivitelezési és üzemeltetési technológiák megvalósítását célozza. A tanúsítvány 2.2-es változatában 69 pontot lehet maximálisan elérni, és az elért eredménytől függően, "Megfelelt", "Bronz", "Ezüst", "Arany" vagy "Platina" kategóriákat lehet elérni (26 pont alatt nem jár minősítés).

Példák a hazai piacon

A jól hangzó tanúsítványok és ezek alapelvei nemcsak nyugati álmok vagy üres marketingjelszavak, hanem egyre inkább részét képezik a magyar valóságnak is. Az első BREEAM minősítést Magyarországon és egész Kelet-Közép-Európában az AIG/Lincoln fejlesztésében Budapest és Vecsés határában felépült Quadrum irodaház kapta. Másfél év kellett hozzá, hogy újabb irodaház jelentkezzen be a címre: az idén tavasszal átadásra kerülő K3 irodaház fejlesztője, a WING is mindent megtesz a tanúsítvány elnyerése érdekében. Emellett van már olyan fejlesztő is, aki nem az angol, hanem az amerikai tanúsítvány megszerzését tűzte ki célul. A WING-hez hasonlóan, az ugyancsak magyar tulajdonú TriGranit Fejlesztési Zrt. a legújabb Millennium Court Building fejlesztéséhez, a Skanska pedig mostantól minden új projektjéhez igyekszik megszerezni a LEED minősítést. Meglepő - vagy nem is annyira meglepő - módon mindkét irodaház biztos befektetőre, illetve bérlőre talált már átadása előtt.