Kiterjesztett családi adókedvezmény

Giró-Szász András tájékoztatása szerint az érintettek a kedvezménynek a 16 százalékos személyi jövedelemadóból igénybe nem vett részét a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból is igénybe tudják venni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arra kapott felhatalmazást, hogy ennek figyelembevételével terjessze be a 2014-es adótörvényeket. A kormány a család- és népesedéspolitikai akcióterv következő lépését, a "rugalmas" gyed kérdését szeptember közepén tárgyalja – tette hozzá a szóvivő.

Elviszi a teljes jóléti csomagot

A bejelentés alapján a kormány a korábban tervezett népesedéspolitikai program helyett, amelyben 11 intézkedést terveztek, csak egyetlen elemet valósít meg. A programban a rugalmas gyed mellett tervezték például az egyetemisták, főiskolások támogatását, ha családot szeretnének alapítani és gyermeket szeretnének vállalni. Emellett szerepelt a javaslatok között az otthonteremtési támogatás bővítése is.

 Ennek oka valószínűleg az, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztése a kormányszóvivő bejelentése alapján nagyobb mértékű lett a korábban tervezettnél, így a csomagban a többi intézkedésre nem maradt keret. A programot ugyanis a kormány úgy tervezte, hogy az 50-60 milliárd forint költségvetési bevételkieséssel, illetve kiadásnövekedéssel járt volna. A családi adókedvezmény kiterjesztésére két versengő koncepció volt. A Fidesz koncepciója a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból tette volna leírhatóvá az adókedvezménynek azt a részét, amit nem tudtak kihasználni a családok, és összesen körülbelül 15-20 milliárd forint bevételkieséssel járt volna.

A KDNP ezzel szemben egy olyan megoldást javasolt, amellyel a családok többet kaptak volna vissza a kihasználatlan adókedvezményből: a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére lehetett volna érvényesíteni, és mivel ez az egészségbiztosítási járulékhoz képest nagyobb összeget jelent minden jövedelmen belül, a költségvetési bevételkiesés is több, 35 milliárd forint lett volna.

A legszegényebbeknek ez sem elég

A kormányszóvivő megfogalmazása arra utal, hogy a kormány mindkét megoldásra rábólintott, ez azonban elviszi az 50-60 milliárd forintos jóléti csomagra szánt keretet, és kiszorítja a többi javaslatot. Annak köszönhetően, hogy mind az egészségbiztosítási járulékból, mind a nyugdíjjárulékból leírható lesz a nem érvényesített családi kedvezmény, megközelíthetjük a kedvezmény teljes kihasználását. Eddig sok család azért nem tudta teljesen kihasználni a neki járó adókedvezményt, mert az alacsony jövedelme miatt kevesebb személyi jövedelemadót kellett fizetnie a kedvezmény összegénél. Ha például egy háromgyermekes családban 300 ezer forint bruttó a havi kereset, a 3 gyermek után havonta 99 ezer forint adókedvezményt érvényesíthetnének, a személyi jövedelemadójuk viszont összesen 48 ezer forint. Így havonta elveszítenek 51 ezer forint családi adókedvezményt, ami éves szinten több mint 600 ezer forint.

A most bejelentett javaslattal a példánkban szereplő család teljes mértékben ki fogja tudni használni a neki járó kedvezményt, ugyanis 7 százalékos egészségbiztosítási járulékként összesen 21 ezer forintot, 10 százalékos nyugdíjjárulékként pedig 30 ezer forintot vont le eddig az állam a jövedelmükből. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy gyakorlatilag nulla forint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fognak fizetni, ez a jóléti intézkedés ára az adófizetők számára.

Lesznek azonban olyanok, akik még így sem tudják kihasználni a teljes kedvezményt. Azok a családok, ahol 300 ezer forint alatti a bruttó havi kereset, és 3 gyermekük van, elesnek a kedvezmény egy részétől így is. Ha egy család például 3 gyermeket nevel, és 290 ezer a bruttója havonta, még akkor is több mint 3 ezer forint családi adókedvezményt nem fog tudni érvényesíteni, ha leírja a teljes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékát. Ugyanígy egy 3 gyermekes családnál, havi 220 ezer forint bruttó fizetéssel, már 26 400 forint a nem érvényesíthető családi adókedvezmény. Ez azt mutatja, hogy az új érvényesítési lehetőségekkel 300 ezer forint alatt egyre több családi adókedvezményt veszít egy háromgyermekes család, ahogyan csökken a jövedelem. A kétgyermekes családoknak viszont még akkor is teljes mértékben kihasználható lesz a kedvezmény, ha bruttó jövedelmük csak a 98 ezer forintos minimálbért éri el.