Uniós pénzből vett lakások jól mennek

A hivatalos számoknál jóval több lakást adhattak el tavaly, mert a céges vásárlások jelentősen megdobták a lakáspiacot 2012-ben - derült ki a Duna House Barométer című kiadványból.

Az ingatlanforgalmazó cég szerint több ezer lakással többet adhattak el, mint amiről a Központi Statisztikai Hivatal beszámolt. Ennek két alapvető oka van: egyrészt a KSH megjegyezte, hogy az év végi eladásokról még nem voltak információi, másrészt a hivatalos adatok csak a magánszemélyek közti forgalmat vizsgálják, vagyis a cégek eladásait nem.

A Duna House 10 ezer fölöttire becsüli a cégek és magánszemélyek közti adásvételek számát. Ebből 7000-9000 céges lakásvásárlás egy uniós pályázatból fakadhatott. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly kipróbált egy új pályázati formát, a kombinált mikrohitelt. Ennek lényege, hogy a pályázó kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást is kap.

A pályázati pénzt egyedülálló módon lakásvásárlásra is lehetett költeni. A Budapestet és Pest megyét magában foglaló régióban az NFÜ egy éve bejelentette, hogy kimerülőben van a keret, amely után óriási hajrá indult a támogatásért, így a lakásokért is. A pályázat szerint magáncélra nem, csak céges telephelyként lehet ezeket a lakásokat használni a fenntartási időszakban, vagyis legalább 3 évig.

A Duna House szerint nem csak a vásárlások számát, de az értékét is megdobták a pályázók, mivel számukra fontosabb volt, hogy gyorsan, mint hogy olcsón szerezzék meg az ingatlant. Az ingatlanforgalmazó cég szerint előfordult olyan eset is, hogy akár a piaci ár felett is sikerült eladni a lakást a volt tulajdonosnak a pályázati pénzből gazdálkodó új tulajdonosnak.

A céges vásárlások mellett a végtörlesztés is hatott, sokan a lakásuk eladásával igyekeztek megszabadulni devizahitelüktől.

A Duna House Barométer becslése szerint az első négy hónapban 25 663 lakás talált gazdára. A meghirdetett árakból engedniük kellett az eladóknak, a legnagyobb veszteséget a vidéki családi házak eladói szenvedték. Nekik átlagosan 8 százalékkal kellett lejjebb vinni az elképzelt árat ahhoz, hogy vevőt találjanak, és még további 13 százalékot kellett engedniük az alkudozás során. A budapesti családi házaknál 4 százalék önkéntes csökkentés és 7 százalékos árengedmény volt a jellemző.